erkölcsi alapelveket általában a politikai életre vonatkoztatja. Általánosan
elmondható, hogy a morális alapelvek meghatározzák (a) azokat a jogokat
és kötelességeket, melyeket az egyénnek tiszteletben kell tartania, amikor
mások vagy a társadalom jólétét érintő kérdésekben jár el, másfelől pedig (b)
azokat a feltételeket, amelyeket minden kollektív gyakorlatnak, illetve politi¬
kának ki kell elégítenie, amennyiben az előbbihez hasonlóan az egyének és a
társadalom jólétét érintik. Az erkölcsi alapelvek önzetlenséget tételeznek fel."
Ugyanezt a problematikát Hencz Aurél úgy fogalmazza meg, hogy ,a köz¬
igazgatási etika a közigazgatási tevékenységi körbe vágó, gyakran jogszabá¬
lyokban tükröződő, máskor csak a gyakorlatban kialakult erkölcsi szabályok
összessége". Mártonffy szerint pedig , a köztisztviselői etika a közigazgatási
munkának szociális tartalommal való megtöltése, a köztisztviselőnek a kö¬
zönséghez való viszonya", és az egész magyar közszolgálati jog bizonyos
alapelvekre vezethető vissza, amely alapelvek a közszolgálati jog minden
részére érvényesek. Mártonffy szerint a közszolgálat erkölcsi tartalmú. A jog
tartalmát minden vonatkozásban erkölcsi elem tölti ki. E megállapítás pedig
szerinte hangsúlyozottabb a közszolgálati jogban annak természeténél és
lényegénél fogva, mint bármely más jogterületen. Szerinte a közszolgálati jog
az etikai maximumot jelenti. Kimondja, hogy a köztisztviselők kötelessége
a hűség az államfő és általában az állam iránt, a tisztességes életmód, a szol¬
gálati teendők lelkiismeretes ellátása, a hivatali titok megőrzése, az udvarias
bánásmód a felekkel szemben, a megfelelő viselkedés feletteseivel és beosz¬
tottaival szemben, a szolgálati székhelyen lakás kötelezettsége, valamint a
szolgálati engedelmesség." Magyary Zoltán szerint: , A közigazgatás jósága
a tisztviselőkön fordul meg. Minden szervezeti és eljárási reform értéke attól
függ, mennyit érnek a tisztviselők." Magyary szerint a közhivatalnok fonto¬
sabb kötelességei a következők: a szolgálati teendők gyors és pontos ellátása;
a lakossággal való szorosabb kapcsolat ápolása végett a hivatali székhelyen
való lakás; a közhivatalnoknak más állása nem lehet, mellékfoglalkozást
csak elöljárója engedélyével folytathat; tiltott egyesületnek tagja nem lehet;
hűség a haza és az államfő iránt; igazmondás a főnökkel, a beosztottakkal és
kollégákkal, valamint a felekkel szemben; a hivatali titok megőrzése; megfe¬
lelő viselkedés az elöljáróságokkal, a beosztottakkal, valamint az intézmény
dolgozóival szemben; udvarias bánásmód a felekkel szemben; önállóság,
4 Uo.
> Hencz Aurél: Törekvések a közszolgálati etika kialakítására, 1-II. MTA Államtudományi
Kutatások Programirodája, Budapest, 1987, I. kötet, 9.
Lóczy Péter: A közszolgálati etikai rendszer kialakításának normatív és intézményi
feltételei. Új Magyar Közigazgatás, 2009, 2. évf., 2. sz.
” Hencz Aurel: Gondolatok a közszolgälati pragmatikäröl és etikáról (1867—1944). Magyar
Közigazgatás, 1993, 43. évf., 1. sz., 20.
Dudás Ferenc: Gondolatok a közszolgálati etikáról, I. Magyar közigazgatás, 1999, 49.
évf., 8. sz., 422.