Oldal 145 [145]
OCR
Etika és a pénzügyek A jó erkölcs mint jogi norma A jogi és erkölcsi normák közötti legnagyobb különbség az állami eszközökkel való kikényszerítés megléte vagy hiánya." Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző megállapodás semmisségének jogi normába foglalt előírásáról, mivel lehetnek olyan esetek, amikor a megállapodás a jogi norma egyetlen előírásába sem ütközik, ám olyannyira ellentétes az erkölcsi normákkal, hogy ahhoz joghatás nem fűződhet. A jóerkölcsbe ütközés mint semmisségi ok előírásával egy jogon kívüli normarend válik a jog részévé.? A jóerkölcs tartalmát a jogi norma nem határozza meg. Jóerkölcsbe ütközőnek minősül ,az a szerződés, amelyet jogszabály tételesen nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat vagy szokásokat nyilvánvalóan sérti, s ezért az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztessegtelennek, elfogadhatatlannak minösiti”. (EBH2017. M.3.) A jóerkölcsbe ütközés tilalma olyan nyitott, az absztrakció magas szintjén megfogalmazott generálklauzulának tekinthető, amely nem bizonyos, meghatározott magatartásokat tilt vagy tesz kötelezővé. lermészete szerint a magánjogi szabadság (privátautonómia) morális határát jelöli ki, azon belül a jogalanyok magatartását, döntéseik irányát és tartalmát kívánja befolyásolni (801/B/2002. AB határozat, 3.2. pont). Az Alkotmány értékrendje, a társadalom erkölcsi normarendje mindenki által ismert, ezért az ezekkel nyilvánvalóan ellentétes szerződést kötő felek nem hivatkozhatnak arra, hogy a támadott norma tartalma nem világos vagy bizonytalan (801/B/2002. AB határozat, 3.4. pont). A jóerkölcs kifejezetten nem egyéni, hanem társadalmi mércét jelent." 8 Miskolezi 2015. " Menyhart 2004. 10 Kiss-Sändor 2014. 143
