magáért az illető dologért elhatározott szándékból cselekszik, és (3) állhata¬
tos, megingathatatlan lelkülettel teszi ezt.
A helyzet némiképp hasonló a mesterségek (zecné) elsajátításának mód¬
jához: az erényes jellem, csakúgy, mint a mesterségekben való jártasság, egy
komplex, gyakorlatban történő tanulási folyamat eredményeképp alakul ki.
Ahhoz, hogy valaki ténylegesen elsajátítson egy mesterséget, nem elég szol¬
gaian utánoznia tanítóját, de tisztában kell lennie azzal is, hogy pontosan mit
és miért tesz. Az igazi zongorista nem az, aki mechanikusan lemásolja egy
nagy zongoraművész összes manírját, hanem aki olyan energiával, ötletes¬
séggel és tudatossággal képes játszani, mint példaképe."
Az erényes cselekvés mögötti szándékkal (pontosabban a cselekvéshez
kapcsolódó mentális diszpozícióval) kapcsolatban szintén alkalmazhatjuk
a mesterségekkel kapcsolatos analógiát." Egy hivatás , valódi" mestere nem
lehet közömbös aziránt, amit tesz: belső indíttatásnál fogva gyakorolja az
adott tevékenységet, azért, mert örömét leli benne, és mert valamilyen belső
(intrinsic) értéket vél felfedezni az adott gyakorlatban. MacIntyre megkü¬
lönböztetése szerint a gyakorlati tevékenységekhez , belső? és , külső" értékek
kapcsolódhatnak." Lehetséges, hogy egyes sakkozók csak külső, kontingens
javak elérésének (pl. pénz, társadalmi megbecsülés) céljából sakkoznak, de
»Sakkmesterré” csak az välhat, aki a sakkot a játék által nyújtott belső értékek
(pl. stratégiai gondolkodás) miatt űzi. Hasonlóképp, az erényes cselekedetek
mögött is valamilyen belső motivációnak kell állnia. A nagylelkű embernek
azért nem esik nehezére az adakozás, mert — kicsit közhelyesen — magának
az ,adakozásnak a kedvéért ad". Ezzel szemben a gyermek, aki csak külső
hatásra (például szülői parancsra) osztja meg zsebpénzét a testvérével, nem
rendelkezik a nagylelkűség erényével."
Arisztotelész különbséget tesz erkölcsi és észbeli erények között. Míg az
észbeli erények a helyes gondolkodásra való képességet jelentik és tanulás
útján fejleszthetőek, ? az erkölcsi erények az előbbiekben leírtak szerint, gya¬
mint Annas példája szerint a zongoraművészetre. Az olyan fizikai jellegű tevékenységek,
mint például a futás, úszás vagy távolugrás esetében a tudatosság háttérbe szorul, de az
áramlatélmény (lehetősége) változatlanul megvan. Ezekben az esetekben az erények és a
mesterségek közötti analógia nem alkalmazható. Uo. 19.
Annas itt is megjegyzi, hogy a mesterségekkel kapcsolatos analógia csak bizonyos mes¬
terségek esetén működik. A megfelelő érzelmi hangoltságnak nincsen különösebb jelen¬
tősége az olyan mesterségek esetében, amelyek egy produktum előállítására irányulnak
(pl. fazekasság vagy hajóépítés). Uo. 66.
83 MacIntyre 1981, 188.
Természetesen egy ilyen, , kívülről motivált" cselekedet hozzájárul egy erényes (nagylel¬
kű) lelki alkat kialakulásához.
Az öt legfontosabb észbeli erény a tudomány (episztémé), a mesterség (techné), az okossäg
(phronesis), az ész (nous) és a bölcsesség (sopbia). Az etikában az okosságnak, vagyis a
helyes megfontolás képességének van kiemelt jelentősége.