Seite 132 [132]
OCR
SZERLETICS ANTAL rendszeréből, bár egyes szerzők kétségbe vonják, hogy a kategorikus imperatívusz képes tilalmak mellett pozitív kötelezettségeket is keletkeztetni." A kötelességetikai irányzatokat csoportosítani lehet az erkölcsöt meghatározó kötelességek forrása szerint is. A vallásos erkölcsi rendszerek rendszerint az isteni parancsot jelölik meg az erkölcsi kötelezettségek forrásaként."? Az isteni parancs elméletének (divine command theory) keresztény változata szerint az ,erkölcs végső forrása Isten kinyilatkoztatott akarata, vagyis Istennek a Szentírásban található parancsai", de számos más vallás (pl. a judaizmus vagy az iszlám) etikája is nagy jelentőséget tulajdonít az isteni parancsoknak." A kötelességetika klasszikus példájaként emlegetett kanti etika ugyanakkor az erkölcsi szabályok végső forrásaként nem Istent, hanem az emberi racionalitást jelöli meg. Kant szerint az erkölcsi kötelezettségeinket meghatározó univerzális szabály, a kategorikus imperatívusz az értelem parancsa, annak érvényességét minden ember az értelme segítségével képes belátni. Ezt a metaetikai álláspontot, amely szerint az erkölcsi szabályok az értelemre , vezethetők vissza", etikai racionalizmusnak nevezik." Az erényetikák Az erényetikai gondolkodás újjáéledése A modernitás korának időszakát meghatározó normatív etikai irányzatok: a kötelezettségeket és szabályokat hangsúlyozó deontologikus etika és a következményekre összpontosító konzekvencialista megközelítések mellett a XX. század második felétől egy régi filozófiai tradíció újjáéledésének is tanúi lehetünk, ami az erények kategóriáját állítja az erkölcsről való gondolkodás középpontjába. Az erényetika az egyik legrégebbi etikai irányzatnak tekinthető, amelynek gyökerei egészen az ókori görög és keleti filozófusokig nyúlnak vissza." Az egyik alapvető változás, ami a XX. század során a morálfilozófia területén végbement, az erkölcs kodifikálhatóságába vetett hit megkérdőjeleződése volt. Ez a folyamat abból a felismerésből indult ki, hogy a helyes cselekvés szituációfüggő, ezért egy olyan absztrakt és univerzálisan érvényes 6 Yudanin 2014; Kahn 2014, 93-108. & Rae 2015, 51-55, 83. Lasd még Vaughn 2015, 84.; Rachels — Rachels 2012, 51-54. 63 Rae 2015, 51. 64 Uo. 83. 6 A klasszikus görög szerzők mellett meg kell emliteni Konfuciuszt és Menciuszt, az erényetika ókori kínai változatának képviselőit. A konfuciánus erényelméletet röviden ismerteti Wang 2013, 106-119. 130
