Seite 131 [131]
A normatív etika három irányzatáról
hetőségét, álláspontja szerint az erkölcsi konfliktusok pusztán látszólagosak,
a gyakorlati ész alapelveinek hibás alkalmazásából fakadnak." A Kanttal
szembeni alternatív magyarázat itt is a deontológia , abszolút" jellegének fel¬
adásával jár." William David Ross (1877-1971) különbséget tesz ún. prima
facie (első látásra elfogadható) és aktuális kötelezettségek között." A köte¬
lezettségeinket absztrakt módon meghatározó prima facie kötelezettségek
konfliktusba kerülhetnek egymással. Ilyen konfliktus esetén a tanúsítandó
magatartást az aktuális (tényleges) kötelezettség fogja meghatározni, amely
a prima facie kötelezettségek , eredőjeként", azok egymással szembeni mérle¬
gelésének eredményeképp áll elő. A prima facie kötelezettségek nem abszolút
jellegűek, és bár mindig figyelembe kell venni, de nem minden esetben kell
betartani azokat döntéseink meghozatalakor.
A kötelességetikák kategorikus jellegükből fakadó szigorát ellensúlyozza
az a tény, hogy míg a konzekvencialista elméletek mindig egyetlen cselekvést
tekintenek erkölcsileg helyesnek (azt, amelyik a lehető legjobb következmé¬
nyekkel jár), addig a kötelességetikák szerint több helyes cselekvés is lehet¬
séges egy adott szituációban (minden olyan cselekvés helyes lesz, ami nem
ütközik erkölcsi szabályba)."" A konzekvencialisták szerint az egyetlen erköl¬
csileg helyes döntés egyben kötelező is, míg a kötelességetika helyet hagy az
„erkölcsi tülbuzgösäg” (moral supererogation) szamära, amennyiben elismeri,
hogy lehetnek olyan erkölcsi szempontból helyes tettek, amelyek ugyan nem
kötelezők, de dicséretet érdemelnek." Szintén ellensúlyozza a kötelességeti¬
kai , szigort", hogy a kategorikus erkölcsi szabályok legtöbbször kategorikus
tilalmakként kerülnek megfogalmazásra, vagyis az erkölcsös cselekvéshez
elegendő ezeknek a tilalmaknak a megszegésétől tartózkodni." Egyértelmü¬
nek látszik például, hogy a ,ne hazudj!" szabály által keletkeztetett , negatív
kötelezettség" nem azonos az igazmondás , pozitív kôtelezettségével”: az
igazság elhallgatása nem sérti a , ne hazudj!" szabályt, ezért adott esetben az
igazmondás mellett ez is erkölcsileg megengedhető lehet." Bár legtöbbször
tilalmakat írnak elő, egy jól működő kötelességetikai rendszer valószínűleg
elképzelhetetlen tevőleges magatartást előíró kötelezettségek nélkül." En¬
nek megfelelően Kant sem zárja ki a pozitív kötelezettségeket saját etikai
5 McCarty 1991, 67.
54 Kovacs József Ross elméletét éppen ezért ún. kvázi-deontológiai elméletnek tekinti.
Kovács 2006, 55.
5 Uo.
56 Uo. 47.
57 Alexander — Moore 2021.
58 Kovacs 2006, 46.
” Uo.
60 Vudanin 2014, 595.
129