Seite 130 [130]
SZERLETICS ANTAL
tiszteletben tartani, mert azok az egyén vagy a társadalom számára jó követ¬
kezményekkel járnak, , hanem azért, mert betartásuk önmagában is érték"."
Egy cselekvés helyessége nem következményeitől, hanem annak , inherens"
természetétől függ, ennek megfelelően nem kizárt, hogy egy cselekvés erköl¬
csileg helyes, de rosszabb következményekkel jár, mint az alternatív cselekvési
lehetőségek."
A klasszikus kötelességetikai irányzatok további sajátossága, hogy a helyes
cselekvéseket kijelölő erkölcsi szabályok abszolút jellegűek, vagyis azok meg¬
szegése soha, semmilyen körülmények között nem lehet erkölcsileg igazolt."
Immanuel Kant (1724-1804) peldäja szerint a hazugsäg tilalmára vonatkozó
feltétlen erkölcsi kötelezettséget még akkor sem szabad megszegni, ha ezzel
a házunkba menekült barátunkat óvnánk meg az őt üldöző, kapunk előtt
álló gyilkostól." A klasszikus deontológia , abszolút szigora" több problémát
is felvet, a teljesség igénye nélkül kettőre térek ki." (1) Sajnos elképzelhetők
olyan helyzetek, amikor az erkölcsi szabályok feltétlen betartása nem , csak"
rossz, hanem katasztrofális következményekkel is jár.? legyük fel, hogy a
,ne hazudj!" parancs tiszteletben tartása több millió ártatlan ember biztos
pusztulásához vezet. A klasszikus kötelességetika ilyenkor is kitart az erköl¬
csi szabály betartása mellett, ennek kapcsán idézi Kant a közkeletű mondást:
fiat iustitia, pereat mundus! A kanti megkézelités alternativaja a deontolégia
abszolút jellegének feladása és annak elismerése lehet, hogy ,egy bizonyos ha¬
táron túl" a kötelességetikai gondolkodást felválthatja a következményetika
logikäja (ün. küszöb-deontolögia, angolul threshold deontology).”! Egy masik,
Bernard Williams (1929-2003) angol morälfilozöfus nevéhez kapcsolödö
alternativa arra mutat rä, hogy az ilyen katasztrofälis helyzetek kivül esnek az
erkölcs és az értelem határterületein. Ezekben az esetekben az emberek egy¬
szerűen , csak cselekszenek", és erkölcsi szempontból nem lehet sem jónak,
sem rossznak tekinteni a döntésüket, akármilyen elhatározásra is jutnak.? (2)
A klasszikus deontológia egy másik problémája az erkölcsi kötelezettségek
közötti konfliktusok kérdéséhez kapcsolódik. Vajon mit kell tenni akkor, ha
két kategorikus erkölcsi parancs egymással ellentétes magatartást ír elő egy
adott helyzetben? Ilyen esetekben látszólag lehetetlen helyesen cselekedni.
Kant egészen egyszerűen tagadja az egymással ellentétes kötelezettségek le¬
4 Uo. 46.
5 Vaughn 2015, 81.
46 Kovács 2006, 46.
‘7 Hankovszky 2014, 294-295. A pelda Kant „Az emberszeretetböl fakadö hazugsag vélt
jogáról" című vitairatából származik. Lásd Kant 1996, 611.
18 Alexander 2021.
49 Alexander — Moore 2021.
"0 Uralkodjék az igazsag, még ha belépusztul is a viläg! Läsd pl. Kant 2006, 46.
51 Alexander — Moore 2021.
52 Uo.
128