Oldal 128 [128]
SZERLETICS ANTAL
az élvezet bizonyos fajtái kívánatosabbak és értékesebbek másoknál". Bent¬
ham , kvantitatív" hedonizmusa főleg azért problémás, mert lealacsonyítja az
emberi természetet azzal, hogy az egyéni életcélok komplexitását az élvezetek
maximalizálására redukálja." Az embereket éppen az különbözteti meg az
állatoktól, hogy ,emelkedettebb képességeik vannak az állati vágynál", és
, előnyben részesítik a létezésnek azt a módját, amely magasabb képességeiket
müködteti”.” Mill , kvalitatív" utilitarizmusa tehát az emberek magasabb ren¬
dű élvezeteinek elsőbbségét hirdeti. Gyakran idézett megfogalmazása szerint
,jobb elégedetlen embernek lenni, mint elégedett disznónak", és ,jobb elége¬
detlen Szókratésznak lenni, mint elégedett ostobának". Abban a kérdésben
azonban, hogy normatív szempontból ponzosan mit implikál az élvezetek ilyen
jellegű hierarchiája, Mill nem foglal állást. Lehetséges például, hogy az utili¬
tarizmusnak kizárólag a magasabb rendű élvezetek maximalizálására kell tö¬
rekednie, de az is, hogy az alacsonyabb rendű élvezetek kisebb súllyal ugyan,
de szintén figyelembe vehetők egy etikai döntés meghozatalakor." A másik
probléma a magasabb rendű élvezetek meghatározásával kapcsolatos. Mill egy
látszólag egyszerű tesztet kínál erre nézve: , Ha két élvezet közül minden¬
ki, vagy majdnem mindenki, aki mindkettőt megtapasztalta, határozottan
előnyben részesíti az egyiket, [...] akkor ez a kívánatosabb élvezet."5 A ma¬
gasabb rendű élvezetek azonban nem egyszerűen a többségi vélemény vagy a
közízlés által meghatározottak, hanem olyan , objektív" értékekről van itt szó,
amelyeket minden racionális személy a , méltóságérzet" okán az alacsonyabb
rendű élvezetek elé sorol. Bizonyos preferenciák , objektív" magasabb rendű¬
sége viszont egy olyan idegen, ún. perfekcionista elem Mill gondolkodásában,
ami többek szerint inkoherens a szerző liberális meggyőződésével.?
A másik fontos eltérést Bentham és Mill haszonelvűsége között az ún.
tett-utilitarizmus és szabály-utilitarizmus fogalmaiban találjuk meg. Bent¬
ham szerint az utilitarizmusnak kizárólag az egyes cselekvések által okozott
társadalmi hasznosságra kell koncentrálnia. Mivel minden élethelyzet más,
a hasznosságot csak az adott helyzethez kötődően, , szituációspecifikusan"
lehet felmérni: könnyen elképzelhető, hogy azonos cselekedet bizonyos hely¬
zetben pozitív, más helyzetben pedig negatív következményekkel jár. Gon¬
doljunk például a hazugság kettős erkölcsi megítélésére. A tett-utilitaristák
a hazugság kategorikus elutasítása helyett azt állítják, hogy a hazugságnak
vannak olyan esetei, amelyek inkább kedvező következményekkel járnak, így
30 Mill 1980, 243.
31 Uo. 241.
2 Uo. 244.
3 Uo. 246.
% Hampton 1997, 127.
5 Mill 1980, 243: Sandel 2012, 72.
3 Brink 2014.
126