Page 125 [125]
OCR
A normatív etika három irányzatáról A következményetikák A következményetikai irányzatok közös jellegzetessége, hogy egy cselekvés normatív megítélését annak következményeitől teszik függővé." Leegyszerűsítve ez annyit tesz, hogy egy cselekvés, szabály vagy intézkedés akkor helyes, ha , jó" következményekhez vezet — az eltérések az egyes konzekvencialista elméletek között részben abban keresendők, hogy hogyan határozzák meg a , jó" következmény fogalmát. (1) A konzekvencialista etikák tehát egy előzetes értékelméletet feltételeznek," és az erkölcsileg , helyes" fogalmát a ,jó" fogalmából vezetik le, ellentétben a kötelességetika képviselőivel, akik rendszerint a , helyes" elsőbbségét hangsúlyozzák a , jó"-val szemben." A jóról alkotott elképzelések sokszínű képet mutatnak a konzekvencializmuson, sőt a legjelentősebb konzekvencialista irányon, a haszonelvűségen belül is. Jeremy Bentham (1748-1832) hedonista utilitarizmusa a jó következményt lényegében az élvezetek minél magasabb szintjével azonosítja. A hedonista megközelítést a modern preferencia-utilitarizmussal szokás szembeállítani, ami az élvezetek maximalizálása helyett inkább a , szubjektív", egyén által meghatározott preferenciák kielégítésére koncentrál. Elméletileg az sem kizárt, hogy egy konzekvencialista elmélet a jó következményt egy erkölcsi szempontból irreleváns következménnyel azonosítsa. Lehet például azt állítani, hogy a jó — és ebből következően helyes — cselekvés az, ami a kecskék egyedszámát növeli Texasban: egy ilyen , abszurd" etika nyilvánvalóan implauzibilis, de ettől függetlenül még konzekvencialista etikai elméletnek számít." (2) A jó fogalmára vonatkozó értékelmélet mellett minden következményetika feltételez egy másik, a helyes cselekvést leíró elméletet is, ami meghatározza, , hogyan kell a cselekvőnek az értékelméletben megállapított értékhez viszonyulnia"." Ezen belül két kérdést lehet megkülönböztetni. (a) Egyrészt a következményetikai elméletek eltérhetnek egymástól abban, hogy az erkölcsös cselekvés mindig a jóként meghatározott következmény maximalizálását jelenti, vagy a helyes cselekvéshez elegendő a jónak tekintett következmény egy , megfelelő", , elég jó" szintjének elérése." (b) Másrészt a maximalizáló konzekvencialista elméletek eltérően válaszolhatják meg azt a kérdést, hogy kinek a számára kell a jó Sinnott-Armstrong, 2021. 4 Koväcs 2006, 58-60. A kötelességetikai gondolkodás ezen sajátossága tükröződik vissza a kanti alapokon álló liberális politikaelméleti irányzatokban, amelyek a semlegesség követelményét a jóról alkotott elképzelések sokféleségével magyarázzák, fenntartva, hogy a , helyes"? erkölcsi és politikai cselekvés gyakran eltér a , jó" különböző értelmezései által meghatározottaktól. Lásd pl. Sadurski 1990, 90.; Arneson 2003, 195. 16 Sinnott-Armstrong 2021. 17 Koväcs 2006, 58. A legtöbb utilitarista elmélet a ,\maximalizälé konzekvencializmus” csoportjäba tartozik. Ld. Slote—Pettit 1984, 139-163, 165-176. 123
