Page 124 [124]
SZERLETICS ANTAL
hivatás vagy szakma gyakorlása során merülnek fel (pl. orvosi, jogászi vagy
üzleti etika). Az alkalmazott etika szoros kapcsolatban áll a normatív eti¬
kával. Egyesek az alkalmazott etikát a normatív etika részének tekintik, kü¬
lönbséget téve általános és alkalmazott normatív etika között," ami helytálló
lehet, ha elfogadjuk, hogy különbség csak a , hangsúlyok"? és az absztrakció
tekintetében van a két irányzat között."
A normatív etikán belül a kötelességetikák (deontológiai vagy deontikus
etikak’), a kovetkezményetikak (konzekvencializmus) €s az antik forräs¬
ból táplálkozó erényetikák csoportját szokás megkülönböztetni." A követ¬
kezményetikák — ahogy nevük is mutatja — az emberi cselekvések erkölcsi
helyességét azok következményeivel kapcsolják össze. A kötelességetikák
szerint tetteink helyességét az erkölcsi kötelezettségeknek való megfelelés
adja, függetlenül a következményektől. Bár a két irányzat sok tekintetben
egymással szembenállónak tekinthető, közös jellegzetességük, hogy mind¬
kettő olyan absztrakt erkölcsi szabály vagy szabályrendszer kidolgozásá¬
ra törekszik, ami a helyes cselekvés univerzális mércéjéül tud szolgálni a
legkülönfélébb morális dilemmák esetében. Az erényetikák ezzel szemben
elutasítják az erkölcs ,kodifikálhatóságának" gondolatát." Az erényetika
absztrakt cselekvési normák előzetes meghatározása helyett a cselekvő sze¬
mély erényes jellemének kimunkálására helyezi a hangsúlyt, azzal az elő¬
feltevéssel élve, hogy a megfelelő erényekkel rendelkező , erényes ember"
tudni fogja, hogy mit kell tenni az adott szituációban. Ahogy arra Alasdair
MacIntyre (19297), a kortárs erényetika kiemelkedő képviselője rámutat, a
következményetikák és kötelességetikák modern elméletei — így Bentham
és Kant etikája is — a felvilágosodás szellemi termékei: kialakulásuk mögött
az a meggyőződés áll, hogy racionális-szekuláris alapokon olyan logikailag
zárt etikai rendszert lehet létrehozni, amely bármely észszerű ember számára
elfogadható és útmutatást képes adni az összes etikai kérdés eldöntéséhez."
Előbb ezt a két irányzatot, majd a negyedik fejezetben az erényetikák kérdé¬
sét vizsgáljuk meg részletesebben.
° Vaughn 2015, 17.
7 Kovacs 2006, 29.
8 Wolff 2018, 7. Eltéré allaspontot képvisel Tom Beauchamp, aki szerint az alkalmazott
etika nem egyszerűsíthető le általános erkölcsi elméletek egyedi dilemmákra való alkal¬
mazására. Beauchamp 2003, 2—3.
A deontológia kifejezés a görög deon (kötelesség) és /ogosz (tudomány) szavakból szárma¬
zik. Scott B. Rae könyvének magyar fordítása és Kovács József könyve is a deontológiai
etikák megnevezést használja, másutt a deontikus etika kifejezéssel találkozunk. Ld. pl.
Kovács 2006, 45; Rae 2015; Tőzsér 2018, 268—273.
4 A három irányzat áttekintéséhez Id. pl. Baron — Pettit — Slote 1997.
4 Hursthouse 1999, 40.
12 Maclntyre 1998, 70.
122