Ebből fakadóan az erkölcsöt a , patológiás" fogalmával illeti, továbbá kizáró¬
lag a problémás helyzetekben tartja alkalmazhatónak." Természetesen ez a
nagyon egyoldalú és szűk erkölcsfogalom az erkölcs társadalmi hasznosságát
is megkérdőjelezi. A társadalmi alrendszerek ugyanis a saját bináris kódjaik
szerint működnek, amelyekbe nem fér bele az erkölcs jó/rossz transzcendens
kódja.?
Luhmann alrendszereit (funkciós rendszereit), amelyek kijelölik a társa¬
dalmi funkciókat, szerepeket, és amelyek kommunikációja zárt, , funkcio¬
nálisan kiváltságos", a Reese-Schafer-féle táblázat foglalja össze. Eszerint
a gazdaság funkcionális rendszere a birtokolni / nem birtokolni kód mentén
a pénz és a tulajdon médiumain keresztül működik. Egyszerűbben: a gazda¬
ság működéséhez nem kell semmi nagyobb igazság, mint pl. hogy van nyere¬
ség (birtokolni) vagy nincs (nem birtokolni). Mindez ráadásul jól mérhető is,
azaz a pénz és a tulajdon kategóriái egyértelműek és jól számszerűsíthetők.
Ugyanez vonatkozik a politikára is, ahol a kormányozni / ellenzékben lenni
bináris kód mentén működik a gondolkodás, a mérhetőség kritériuma pedig
a hatalom gyakorlásának a mértéke. A jogban a jogos/jogtalan a kód (akkor
is, ha néha tévesen igazságos/igazságtalannak is nevezik), a médium pedig
a jognak való megfelelés. Mindez legfeljebb valami , eljárási igazságosságot"
jelenthet csak. További alrendszerek Luhmannál a tudomány, a nevelés és a
vallás. Mindegyik a maga zárt kódja szerint működik, anélkül hogy lenne
egy, az egész társadalmat átfogó, egyetemes értékrendszer.
Az erkölcs Luhmann értelmezésében a társadalmi alrendszerekben szere¬
pét vesztett személy diszfunkciója, elsősorban azért, mert az erkölcs jelensé¬
5 „Ich verstehe unter Moral eine besondere Art von Kommunikation, die Hinweise auf
Achtung und Mißachtung mitführt. Dabei geht es nicht um gute oder schlechte Leis¬
tungen in spezifischen Hinsichten, und etwa als Astronaut, Musiker, Forscher oder
Fußballspieler, sondern um die ganze Person soweit sie als Teilnehhmer an Kommu¬
nikation geschätzt wird. Achtung und Mißachtung wird typisch nur unter besonderen
Bedingungen zuerkannt. Moral ist die jeweils gebrauchsfähige Gesamtheit solcher
Bedingungen. Sie wird keineswegs laufend eingesetzt, sondern hat etwas leicht Patho¬
logisches an sich. [...] Der Bereich der Moral wird hiermit empirisch eingegrenzt und
nicht etwa als Anwendungsbereich bestimmter Normen oder Regeln oder Werte defi¬
niert.” Luhmann, Niklas: Paradigm lost: Über die ethische Reflexion der Moral. Suhrkamp,
Frankfurt am Main, 1990, 25.
„Vor allem muß zugestanden werden, daß keines der Funktionsysteme durch Moral in
das Gesellschaftssystem eingebunden werden kann. Die Funktionssysteme verdanken
ihre Autonomie einer jeweils verschiedenen Funktion, aber auch einer je besonderen
binären Codierung [...] In keinem dieser Fälle können die beiden Werte dieser Code
mit den beiden Werten des Moralcodes kongruent gesetzt werden [...] Also muß eine in
Funktionssysteme differenzierte Gesellschaft auf die moralische Integration verzichten.”
Luhmann i. m. 28.
Anzenbacher, A.: Kereszteny tarsadalometika. Szent István Társulat, Budapest, 2001,
104.