OCR
BIRHER NÁNDOR "Tamás az igazságosság fogalmát tovább finomítva bevezeti a iuszizia commutativa és a iustitia distributiva mint részleges igazságosság fogalmait is. Ezeket a fogalmakat összeveti a iustitia legalis fogalmával az alábbiak szerint: , Ezenkívül, »a közjavakat lehet igazságosan elosztanis, ahogy a Filozófus mondja (Ethic. V)) [7. fej.]. Amde a közjavak a törvenyes igazsägossäghoz tartoznak. Tehät az osztó igazságosság nem a részleges, hanem a törvényes igazságosság része." A fogalom pontosítása során kiderül, hogy a háromféle igazságosság folyamatos kapcsolatban van egymással, úgy, mint ahogy egy háromszög befogója és átfogója kapcsolódik egymáshoz. A törvényes igazságosság biztosítja — ahogy ma mondanánk -— a közjogi jogviszonyokat. , Ezért a törvényes igazságosság feladata a privát személyek javainak a közjóra való irányítása, de fordítva: a közjónak elosztás által privát személyekhez való juttatása a részleges igazságosság actusa." A iustitia distributiva ezt az elosztást szabályozza. »---azt kell mondanunk, hogy az osztó igazságosságban valamely privát személy annyiban kap valamit, amennyiben az egész tulajdonából jár valami a résznek, amint mondottuk. Ez pedig annál nagyobb, minél fontosabb szerepe van a résznek az egészben. Ezért az osztó igazságosságban annál többet kap valaki a közös javakból, minél fontosabb szerepe van annak a személynek a társadalomban. Ezt a fontos szerepet az arisztokratikus társadalomban az erény, az oligarchikus közösségben a gazdagság, a demokráciában a szabadság, és egyéb közösségekben más és más határozza meg. Ezért az osztó igazságosságban a középső értéket nem a dolgok közötti egyenlőség szerint kapjuk meg, hanem a dolgok és a személyek közötti arány alapján: ahogy megelőzi az egyik személy a másikat, ugyanúgy felülmúlja az egyik személynek adott dolog azt, amit a másik személy kap. Ezért mondja a Filozófus [Ethic. V., 6, 7. fej.], hogy az ilyen középső értéket xmértani arányx szerint kapjuk meg, amelyben az egyenlőséget nem mennyiség, hanem arány alapján vesszük figyelembe." A iustitia commutativa a magánjogi viszonyokat szabályozza. Ezekben a felek egymás mellé rendeltek, itt az elosztás kölcsönös egyenlőségére kell törekedni. , De a kölcsönös igazságosságban az egyik személy a másiknak annak a dolognak a fejében ad valamit, amit kapott, amint ez leginkább az adásvételben látható, amelyben elsődlegesen található meg a kölcsönös ügylet mivolta. Ezért a dolgok között kell egyenlőségnek lennie: amennyivel növelte az egyik személy a maga tulajdonát a másikéból, annyival többet kell visszaadnia a másiknak. Így jön létre az egyenlőség a xszámtanix középső értékre figyelemmel [...]7" ° Uo. g. LXI, 1. 4 Uo. g. LXI, 3. 1 Uo. 112