Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000098/0000

Etika mint normarend

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Title (EN)
Ethics as a Normative System
Field of science
Társadalomtudományi etika / Ethics in social sciences (12957)
Series
Teremtésvédelem
Type of publication
tanulmánykötet
022_000098/0101
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 102 [102]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000098/0101

OCR

SZMODIS JENŐ dorf a természetjogot isteni eredetűnek tekinti, annak felfedésében mégsem a kinyilatkoztatást, hanem az észt véli alapvető fontosságúnak. Pufendorf jelentősége a társadalmi szerződés elméletek vonatkozásában leginkább talán az (bár kortársaitól eltérően nála a társadalmi szerződés eszméje nem volt hangsúlyos elem), hogy Grotius gondolatait továbbfejtve nyomatékosan hívta fel a figyelmet arra, hogy az önzéstől sem mentes ember még természetes állapotában is készségez mutat közösségek szervezésére. Így aztán Rousseau a társadalmi szerződést olyanként fogja fel, ami hallgatólagosan jött létre az emberek között." Ö már távolodni látszik a racionalizmus eszméitől, és a romantika nagy századának előlegezéseként különös jelentőséget tulajdonít az érzelmeknek és a szívnek. Valamennyi társadalmi szerződés elmélet — és ez alól teljesen még Grotiusé sem kivétel — abból a feltételezésből indul ki, hogy akár a formális, akár pedig a hallgatólagos szerződést egyének hozzák létre. A humánetológia megállapításai szerint a társadalmak megszerveződése alapvetően ösztönök és hajlamok mentén történik. A hajlamok és az ösztönök azonban elsősorban a fajt jellemzik, és csupán másodsorban az egyént. A parancselméletek a jogot többnyire olyan hatalom parancsaként értelmezik, amely szokásszerűen nem engedelmeskedik más hasonló személynek." Ezek az elméletek a jog fogalma és természete tekintetében a Mazalom és az engedelmeskedés kategóriáinak ugyan nagy jelentőséget tulajdonítottak, azonban meglehetős homályban tartották mind a /azalom eredetét és természetét, mind pedig az engedelmeskedés okát. A parancselméletek így óhatatlanul azt sugallták, hogy a jog merőben Jazalmi jelenség, és hogy a parancsot leginkább a hatalom által kilátásba helyezett és fizikailag is megvalósítható szankció emeli joggá. E felfogásnak azonban igencsak ellentmond az ember ösztönös utánzási és szabálykövetési készsége, valamint az a körülmény, hogy az embernek még azokban a helyzetekben is igen alacsony szintű a parancsmegtagadási készsége, amelyekben pedig a parancsmegtagadás esetére semminemű hátrányos következmény nem fenyeget." A hatalom természetének és eredetének tisztäzäsakor nem tekinthetünk tehät el az engedelmeskedök tulajdonságaitól és késztetéseitől. Az ösztönös szabälykövetesi keszseg és az altruizmus, valamint a szubmisszió igen kérdésessé teszi, hogy a lefektetett szabálynak való engedelmesség csupán akkor következik be, ha azt kifejezetten hatalmi parancs formájában adták ki. A humánetológiai aspektus az ún. elismerési elméleteket is tovább finomítja a természetes rangsor jelenségével, egyúttal megvilágítja az elismerés evolúciós, nem tudatos természetét. Am a humánetológia számos megállapítása jelent6s kôvetkezményekkel jâr a jogpozitivizmusra nézve is. À jogpozitivizmus #8 Rousseau 1978. 8 Austin 1966. °° Ld. a Milgram-féle kisérletet (Milgram 1974). 100

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1951 px
Image height
2775 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.24 MB
Permalink to jpg
022_000098/0101.jpg
Permalink to ocr
022_000098/0101.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu