Page 95 [95]
Az erkölcs néhány jogi, filozófiai és etológiai aspektusáról
amikor valamely közös feladat megoldásában a csoportoknak együtt kellett
működniük."
Az imitrációs készség — nevezetesen, hogy különösebb jutalom és külső
motiváció nélkül hajlunk mások magatartásának sokszor nem is tudatos
utánzására, követésére — szintén emberi jellegzetesség. Mindez — amint arra
Meltzoff és Moore kutatásai rámutatnak — már a születés után rövid idővel
megjelenik, hiszen a csecsemők a föléjük hajolók fejmozgását követni képe¬
sek." Az imitációs készség erejét és mélységét a felnőttek körében pedig mi
sem mutatja jobban, mint a leghóbortosabb divazok viharos sebességű elter¬
jedése. Az imitációs készség ilyen erős jelenléte erősen ellentmondani lát¬
szik az ún. parancs- és kényszerelméletek teóriájának, a jogi szankciók túlzott
jelentőségének. Magatartásunkban tehát távolról sem játszik oly kitüntetett
szerepet a külső kényszer, mint azt a racionalista-behaviorista akció-reakció
modell véli, amely egyúttal nem vet kellőképpen számot az emberi természet
— Bertalanffy kifejezésével élve — autonóm aktivitásával.""
Az imitáció mellett azonban az ember összehangolódási készsége is nagy¬
ban előmozdítja, hogy az egyének összessége végül is mint társadalmi tota¬
litás jelenhessen meg." Az empátia, a részvét, a másik lelki állapotában való
osztozás képessége olyan, az együttműködés és eredményesség irányába
ható rövid utakat teremt, amelyek nélkül pusztán értelmi megközelítéssel hal¬
latlanul körülményes módon és hosszadalmas utakon lehetne a kívánt célt
elérni. Az összehangolódás képessége azonban a lehető legtriviálisabb em¬
beri megnyilatkozásoknál is megjelenik. Gondoljunk csak az ásító emberre,
aki másokat is ásításra késztet, a tömegen végighullámzó dühre és nevetésre
éppúgy, mint a falatozó emberre a vonaton, akit az ő láttán megéhező fajtár¬
sai perceken belül követni kezdenek. Az összehangolódás szintén alapvető
természetes társadalmi szabályozó, amely a jogkövető magatartás megvaló¬
sulása szempontjából alighanem igen fontos tényező.
A csoporton belüli erős kohézió létrejöttét az imitáció részben tudatta¬
lan, az összehangolódás többnyire önkéntelen mechanizmusán túl az ember
indoktrinälhatösäga, räbeszelhetösege, befolyäsolhatösäga szolgälja. Ennek
lényege, hogy közös eszméket nem racionális alapon fogadunk el. Az emberek
olyan egyszerű elvekre fogékonyak, amelyek a csoport belső szabályrendjét
közvetítik, és ezeket bizszerűen, érzelmi azonosulás útján fogadják el.? Min¬
dennek — mint említettük — különösen a nagyobb közösségekhez, a nem¬
zethez való kötődésben van kitüntetett jelentősége. Az indoktrinálhatóság
negatív értelemben is megfogalmazható. Tudniillik — amint arra Milgram
5 Bereczkei 2008, 90.
56 Meltzoff - Moore 1992, 479-505.
"7 Bertalanffy 1991.
5 Csänyi 2007, 161.
59 Eibl-Eibesfeld 1989.
93