Page 87 [87]
Az erkölcs néhány jogi, filozófiai és etológiai aspektusáról
helyes megértéséhez mindig konkrét jogrendszerekből célszerű kiindulni.
Feltétlenül szükséges továbbá tekintetbe venni az adott jogrendszereket öve¬
ző kulturális környezetet is, hiszen — mint Kohler több mint száz éve figyel¬
meztetett — minden civilizáció a saját szükségleteinek és céljainak megfelelő
jogot alakít ki a maga számára." A jog kultúraalapú megközelítése azonban
nem szükségképp vezet el egyfajta jogelméleti agnoszticizmushoz. Az a kö¬
rülmény ugyanis, hogy az egyes civilizációk
— tételezik-e vagy sem önértékként a jogot,
— pozitív értéknek tekintik-e a jogot, vagy valami szükséges rossznak vélik-e,
illetve hogy
— jellemzően milyen sartalommal toltik meg jogi természetű előírásaikat,
csupán akkor jelentené, hogy a jog teoretikusan fel nem tárható, ha e mozza¬
natokon túl nem volnának olyan tényezők is, amelyek alapján bizonyos közös
pontokat találhatunk az egyes jogrendszerekben és jogi kultúrákban.
A közös pontok közül itt most kettőt emelünk ki. Egyrészt a jog mély
kapcsolatát a vallási hiedelmekkel és a transzcendenciaval, masrészt az ember¬
ré válás, az evolúció folyamatával és az etológiai, bumánetológiai jelenségek¬
kel. Míg a jog kultúraalapú megközelítése alkalmas az egyes jogrendszerek
differenciáinak feltárására, a bumánetológiai megközelítés a jog általános vo¬
násainak megragadását ígéri. A vallási és a transzcendenciát érintő szem¬
pontok pedig sajátos kapcsolafot teremthetnek a két nézőpont között. A vallás
ugyanis — amint arra Toynbee figyelmeztet — kultúrköröket teremteni és
szervezni képes jelenség, "" másfelől azonban az emberiség olyan sajátossága¬
inak és felismeréseinek foglalata is, amelyek évmilliókon keresztül alakultak
ki és váltak sokszor tudatos, sokszor tudattalan, de legtöbbször kevéssé raci¬
onális irányítóivá az emberi és a társadalmi cselekvéseknek.
Rá kell mutatni egyúttal arra is, hogy bár a jog kulturális jelenség, a £u/¬
túra viszont evolúciós jelenség, mégpedig számos etológiai-humánetológiai
mozzanattal. A jog tehát rendelkezik bizonyos közvetlen evolúciós, humá¬
netológiai meghatározottságokkal, ám egyúttal olyan kulturális tényezők is
befolyásolják létét (szemléletmódját, konkrét intézményeit), amelyek szintén
humánetológiai tényeken alapulnak. A jog így több szinten is humánetoló¬
giai meghatározottságú. Ebből következően — amennyiben a jogról helyesen
és a valóság tényeinek alapján kívánunk gondolkodni — a jog humánetológiai
szempontú vizsgálata aligha kerülhető meg.
A következőkben néhány, a jog létrejötte szempontjából fontos humá¬
netológiai tulajdonságot veszünk szemügyre. Megjegyzendő azonban, hogy
az emberi magatartás (és így a jog) etológiai megközelítése paradox módon
éppen azon a Nyugaton kelt némi megütközést ma is, amely maga kezde¬
5 Kohler 1885.
16 Vo. Toynbee 1934-1961.
85