hogy ha — mint korunk nyugati világában — túl sokan választják az elköte¬
leződéssel és terhekkel járó házasság és családalapítás helyett kényelmesebb
megoldásként a szabad szerelmet, tudatosan lemondva a gyermekvállalásról
és pusztán örömforrásnak tekintve a szexualitást, akkor a népesség fogyás¬
nak indul, azaz a társadalom mint olyan fennállásának folytonossága kerül
veszélybe. E magatartás tehát közvetve és hosszabb távon kedvezőtlen lehet
a közjó szempontjából, ám az aranyszabály alapján mégsem tudjuk kiszűrni
(ugyanúgy, ahogyan — mint láttuk — a kärelv alapjän sem). [...]
Aguinói Szent Tamás [...] szintén úgy véli: az erkölcs nem redukálható
annak szabályozására, hogy az egyén hogyan viszonyuljon más egyének
érdekeihez. Tévesnek tartja azt az álláspontot, miszerint csak az tekinthető
bűnnek, amivel felebarátunknak ártunk." Ezt ő is éppen az egyszerű paráz¬
nálkodás [...] példájával illusztrálja, 9 amelyet bűnnek szokás tartani, noha
a felek egyikének sincs házastársa, s így nincs olyan ember, akit sértettnek
lehetne tekinteni. Nem elégszik meg azzal a válasszal, hogy ilyenkor maga
Isten — mint a parancs forrása — a sértett fél. Mint írja, Istent csak akkor sért¬
jük meg, ha , az ember java ellen" [...] cselekszünk.?! Az ember javán, ahogy
a kontextusból kiderül, itt az emberi természet java értendő, amely természet
a maga sajátosságainál fogva a faj fenntartása érdekében megköveteli férfi és
nő tartós együtt maradását, vagyis a házasságot, és tiltja a futó kapcsolato¬
kat, hiszen az ezekben esetleg megfogantatott gyermek megfelelő nevelése
nem biztosított. Tamás tehát itt nem az aranyszabályra, hanem a társadalom
folyamatos és normális működésének feltételeire hivatkozik.??
Ilyen és ehhez hasonló módokon lehet tehát észérveket felhozni az arany¬
szabályból le nem vezethető, de a konkrét egyének érdekétől független közjó
szolgálatához szükséges erkölcsi normák mellett. A keresztény gondolkodás
legnagyobbjai — mint Ágoston és Tamás példájával szemléltettük — világosan
érzékelték az aranyszabály kapcsán felmerülő elméleti problémákat. Ugyan¬
akkor a köztudatban mégiscsak megőrződött az aranyszabály kitüntetett
szerepe, és gyakori maradt az a vélekedés, hogy ebből kell minden normát
levezetni (miközben persze ténylegesen többnyire az ebből le nem vezethető
normákat is betartották). Annak, hogy a társadalom tartós fennállására mint
egyes normák indoklásának hivatkozási alapjára a premodern világban és a
1% Summa contra Gentiles III. 121.
20 IT. m., III. 122.
2 Uo.
2 Az igazság kedvéért megjegyzendő, hogy másutt [...] Tamás is megpróbál sértettet
[...] keresni az egyszerű paráználkodás esetében. Azzal érvel, hogy maga az esetlege¬
sen megfogantatott törvénytelen gyermek a sértett, mert megfosztatik a szokásos apai
gondoskodástól [...] (Summa Theologiae, II-II. 154. 2.). Ez azonban nem zárja ki azt,
hogy a társadalomnak mint olyannak érdeke is sérül így a paráználkodás által. A Summa
Theologiae-ben is utal arra Tamás, hogy a szexualitást, ill. a családot szabályozó erkölcsi
normák a közjóra irányulnak (uo.).