Seite 29 [29]
Bevezetés az etika alapjaiba
távon kontraproduktívak lehetnek az adott közösség szempontjából. Ilyen
megoldás lehet a népesség csökkenése miatt idegen kultúrák befogadása, ami
jelentős mértékben növelni fogja a túlélés lehetőségét, viszont nem azért a
kulturális közegét, amelyik a saját jövőjét akarta talán így biztosítani.
A nemzetek felelőssége kifejezetten lényeges ezekben a kérdésekben,
ugyanis ez az a fórum, ahol a három normarend együttműködése a legha¬
tékonyabb lehet. A nemzetek szintje az, ahol a tekintélyek a kellő alázattal
párosulva a nagyobb közösség számára biztosítanak jövőt. Sajátos, hogy a
kereszténység is hangsúlyozza ezt a tényt. Máté evangéliuma 25. fejezetének
31. verse az alábbiak szerint vezeti be az utolsó ítéletet: , Amikor az Emberfia
eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan, akkor leül majd
dicsőséges trónjára. Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elvá¬
lasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől."
Azaz az utolsó ítélet egyik értelmezésében megjelenik, hogy az ítélet a
népekre/nemzetekre vonatkozik. Ebből következik, hogy nem egyszerűen
csak az egyes egyének feladata az, hogy gondoskodjanak a szegényekről,
éhezőkről, ruhátlanokról. Mindez különös felelősséget jelent az egyes nem¬
Zetekre, ill. a nemzeti szociális rendszerekre nézve is. Ezen a ponton is jól
látható a kapcsolódás a jogi, erkölcsi és vallási szabályozási és felelősségi
szintek között.
Az erkölcsi döntéseket az egyének jellemzően azért tartják be, mert tud¬
ják, hogy ezeknek a szabályoknak a megtartása tartja össze azt a közössé¬
get, amelyik az egyéni boldogulást szolgálja. A közösség pedig azért alkot
szabályokat, mert azok segítségével válik képessé hosszú távon is arra, hogy
fennmaradjon, azaz képes legyen az élet továbbadására és tartós megőrzé¬
sére. Az erkölcs végül is a közösség, továbbá a közösségen keresztül a fenn¬
tartható élet záloga. Ennek a vizsgálata tud választ adni azokra a kérdésekre
is, hogy hogyan kell az etikai szabályozókat megítélnünk. Soha nem elég
egy etikai kódexet csak önmagában vizsgálnunk, meg kell nézni azt is, hogy
az valóban a közösség tartós fennmaradását, végső soron pedig az életet
szolgalja-e? Látszólag ugyan túl absztrakt ez a vizsgálati kérdés, valójában
azonban megkerülhetetlen lesz — különösen a legújabb technológiai fejlődési
folyamatokból következő etikai problémák miatt.
Megállapíthatjuk: csak az tekinthető értékesnek, ami az életet, azon belül
pedig az emberi életet szolgálja. Erre a legalapvetőbb kijelentésre figye¬
lemmel kell minden etikai szabályozás vizsgálatát elvégezni. Jól látszik a
következő példán mindez: nem elég betartani a tömegpusztító fegyvereket
gyártó vállalat etikai kódexét. Fel kell tenni azt a kérdést is, hogy ez az
etikai kódex az élet tartós fennmaradását szolgálja-e, vagy egyszerűen csak
azt a célt, hogy még hatékonyabb tömegpusztító fegyvereket gyártsunk. Ezt
a munkavállalóktól éppúgy meg kell kérdezni, mint a tulajdonosoktól vagy
éppen a kódexet készítő személyektől. Hiszen minden erkölcsi cselekvésünk
27