Seite 28 [28]
BIRHER NÁNDOR
természetesen félrevezető, hiszen úgy tűnik, mintha egy-egy érdekcsoport
konfliktusáról és erejének összeméréséről, nem pedig tényleges, szakmailag
(tudományosan) megalapozott erkölcsi döntésről lenne szó.
Komoly lehetőség volna, ha a Kelsen által megálmodott, jogpozitivista
rendszerbe illeszkedő alkotmánybíróságot vállaltan erkölcsi döntéseket is fi¬
gyelembe vevő fórumként is tudnánk értelmezni. Jelenleg ez — az egyébként
nagyon is szükséges — jogi-erkölcsi funkciók világos szétválasztása miatt
nem tűnik járható útnak. Azonban már jeleztük, hogy az egyes normarendek
világos elválasztása nem jelenti azt, hogy a normarendek között ne lenne
kapcsolat, egymás eredményeit ne kellene közvetlenül is felhasználniuk.
A pontos kapcsolódási rendszerek kimunkálása még várat magára, rosz¬
szabb esetben addig, amíg a nyugati liberális demokráciák annyira meg¬
gyengülnek, hogy helyüket vallási jellegű normarendek veszik át. Mindez,
figyelemmel a kultúránk vívmányaira, egyáltalán nem lehet kívánatos, éppen
ezért kutatnunk kell a normarendek együttműködésének, illetve hatéko¬
nyabb szabályozási struktúrák kialakításának lehetőségeit.
Ez ideig az alapvető problémát az jelentette, hogy az egyes normaren¬
dek vagy egymás leigázására törekedtek, vagy függetlenségi háborút vívtak
egymás ellen. Mára azonban világossá vált, hogy az önállóan és függetlenül
működő normarendek képesek lehetnek egymás eredményeinek hasznosí¬
tására. Mindez egy egészen új szemléletet igényel. Nem elégséges egy-egy
szakterületen kellően alapos ismeretekkel rendelkezni (hiszen az ismeretek
tényszerű tárgyához gyorsan hozzájuthatunk), hanem alkalmasnak kell lenni
a különböző ismeretek megfelelő összekapcsolására. Ez pedig nemcsak az
egyén szintjén kell hogy megtörténjen, hanem szükség van az ezt a folyama¬
tot elősegítő társadalmi szerkezetek megteremtésére is. Ehhez természetesen
elengedhetetlen az is, hogy a jogalkotó elkötelezze magát az etikával foglal¬
kozó szakmai fórumok erősítése mellett — akár a felsőoktatás területén is.
Ez azt is jelenti, hogy elemeiben már rendelkezünk az összes — akár eti¬
kára vonatkozó — tudással. Az elmúlt háromezer év alatt ebben a vonatko¬
zásban is nagyon sok adat halmozódott fel. Lényeges, hogy legyenek olyan
szellemi központok, ahol ezeket az adatokat és ismereteket képesek olyan
rendszerbe szervezni, amelyik alkalmas lehet egy-egy kérdés megválaszolá¬
sára, illetve rendelkeznek azzal a tekintéllyel is, amelyek ezeket a válaszokat
széles körben elfogadhatóvá is teszik.
Az etika másik pillére (az alázat mellett) a tekintély. E téren is erőteljes a
visszaesés, ugyanis a (nyugati) társadalmakban a klasszikus tekintélyek (pl.
származás, vallás, társadalmi funkció, vagyoni helyzet) egyre erőtlenebbek.
Ezek hiányában viszont a megállapítások széles körű elfogadása is hiányossá
vált, ami csökkenti a társadalom fenntartható működésének hatékonyságát.
Fontos hangsúlyozni, hogy a társadalom működtetésének lehetnek rövid
távú, hatékonynak tűnő technikái, azonban látni kell, hogy ezek hosszú
26