Oldal 24 [24]
BIRHER NÁNDOR
Etika és filozófia
A filozófia a gondolkodásnak az a reflexív módja, amelyik a változó és ezért
nem feltétlenül szükségszerű valóság feltétlen alapjának lehetőségére kérdez
rá a tudomány eszköztárának segítségével. A filozófia tudománya túlmutat a
,hogyan működik?" kérdésen, és helyette a , miért van?" kérdéssel foglalkozik.
Ez az értelmezésbeli különbség az, amely az etika területén is alkalmazandó
lesz. Nemcsak az a kérdés, hogy , mi a jó itt és most?", hanem az is, hogy
„egyältalän mi a j6?”.
A filozófia gyakorlati résztudománya az etika, ami azt is jelenti, hogy a
filozófia más résztudományainak ismerete nélkül nem tudunk választ adni
arra az etikai kérdésre, hogy , mit kell tennem". A kérdés megválaszolásá¬
hoz meg kell határoznom, hogy ,mi az ember?" (filozófiai antropológia),
továbbá hogy , mit lehet tudnom?" (ismeretelmélet), illetve, hogy , mit lehet
remélnem?" (metafizika, tág értelemben). Az imént említett kérdéseket Kant
vetette fel. Az ő kritikai műveiben rögzített három alapvető kérdés a , mit
tudhatok?”, a „mit kell tennem?" és a ,mit remélhetek?", ezek együttesen
pedig egy negyedik kérdésre ( mi az ember?") vonatkoznak.
Amennyiben kényelmi okokból nem mélyülünk el ezekben a kérdésekben,
az etikával kapcsolatos válaszaink is leginkább technikai-gyakorlati jellegűek
lesznek, amelyeket a szociológia, pszichológia, jogtudomány, kriminalisztika
és kriminológia, ill. a politikatudomány készít elő. Természetesen ez azt is
jelenti, hogy ahány tudomány, annyiféle választ fogunk kapni.
Mivel azonban korunk egyre szervezettebben és markánsabban a hatalom
akarásának technikáját igyekszik kidolgozni (biztosítani azt, hogy ki dönt¬
het), elengedhetetlen, hogy a döntések mögött megjelenjen az, ami igazán
emberi, és ami a fenntarthatóság alapelve, az emberi evolúció sikerességének
kulcsa. Mivel a döntésekhez kapcsolódó technológiák egyre fejlettebbek és
automatizáltabbak, ezért el kell érni, hogy azt, ami ebben a folyamatban
igazán emberi, egyre tudatosabbá tegyük. Ez a feladat pillanatnyilag a nyo¬
morúságos állapotban lévő etikára hárul. Olyan súlyos döntések tekintetében
kell állást foglalni már a jelenben vagy a közeljövőben, hogy
— milyen szintű döntések meghozatala bízható a mesterséges intelligen¬
ciára?
— milyen szintű beavatkozások szükségesek a fenntarthatóság érdekében?
— milyen mértékben lehet az emberi genetikai állományba beavatkozni?
—- milyen mértékben lehet a megszerzett adatok segítségével a társadalom
működését befolyásolni?
— mi a szerepe a hitnek, ezen belül a vallásoknak és az emberi jogoknak
a globális konfliktusokban?
22