Page 22 [22]
BIRHER NÁNDOR
nem könyörültek a te szemeiden, vakuljanak meg, kezeim, melyek nem kö¬
nyörültek a te kezeiden, bénuljanak meg, lábaim, amelyek nem könyörültek a
te lábaidon, vágassanak le, és nem nyugodtam meg, míg nem kívántam azt is,
hogy egész testemet fekély borítsa el. És így szóltak a tanítványok: Jaj nekünk,
hogy így látunk téged! S ő válaszolt: Jaj nekem, ha nem így látnátok!"
Etika és etikák
Mivel nem ismerjük az etika lényegét, és nem is törekszünk arra, hogy meg¬
ismerjük, az egységes etikai gondolkodás etikák sokaságára szakadt szét.
Létrejöttek különböző megközelítési módokkal dolgozó iskolák, amelyek
vagy abból indulnak ki, hogy , a parancs az parancs" (legyen ez akár etikai
parancs), vagy éppen abból, hogy a célok a parancsoktól függetlenül szente¬
síthetik az eszközöket. Szokás ezeket a megközelítési módokat deontologikus
(kötelességelvű), illetve teleologikus (célelvű) etikának is nevezni.
A kötelességelvű etika szerint léteznek olyan kötelességek, amelyeket a
következményektől függetlenül teljesíteni kell (a talán leghíresebb példa
Kant álláspontja, aki szerint még a kiszemelt áldozatát kereső gyilkosnak
is meg kell mondanunk az igazat, ha nem áll módunkban hallgatni), s ek¬
kor cselekszünk helyesen. A célelvű etika szerint van egy kitűzött célunk,
s a cselekedeteink annyiban helyesek, amennyiben e célra vezetnek. Ez utób¬
bit teleologikus gondolokodásnak szokás nevezni, de ez a szó sokszor felcse¬
rélhető a konzekvencializmussal (következményelvűséggel) is.
Meg kell jegyezni, hogy a teleologikus gondolkodás vagy a konzekven¬
cializmus nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cél szentesíti az eszközöket.
Ha valaki cselekedet-konzekvencialista (act-consequentialist), akkor sokszor
tényleg erről van szó, mert minden egyes erkölcsi döntés előtt mérlegelni
kell a célunk szempontjából lényeges következményeket, s ennek függvé¬
nyében megválasztani az ott és akkor megfelelő cselekvést. Ha azonban
szabaly-konzekvencialista (rule-consequentialist) vagyok, akkor nem az egyes
döntésekkor mérlegelek, hanem mindig azt az általános szabályt alkalma¬
zom, amelynek követése rendszerint a kívánt célt segíti elő. Ilyenkor tehát
tiszteletben tartok bizonyos általános normákat, még akkor is, ha a konkrét
esetben nem ez lenne a leginkább célszerű.
Létezik azonban egy másik felosztás is, amely szerint van konzekvenci¬
alizmus, deontologikus etika és erényetika. Az első céljai a jó tényállások, a
másodikéi a jó tettek, a harmadikéi a jó személyiségek. A valóságban persze
nem lehet a hármat mereven szétválasztani, Aguinói Szent Tamas etikajaban
például mindhárom megközelítés elemei megvannak.
! 4 Talmud könyvei. Fordította Molnár Ernő, IKVA Könyvkiadó, Budapest, 1997, 193.
20