Page 12 [12]
UJHÁZI LÓRÁND
maváltás mögé még nem zárkózott fel a tudományos megalapozás. Ennek
szemléletes példája az igazságos háború vagy a csapásmérésre is alkalmas
repülőgépek kérdése, melyek esetében egyre szükségesebb lenne mélyebb,
a jogon túlmutató etikai reflexió. Az egyes területeket nem lehet azonban
tisztán a biztonságpolitika, a (nemzetközi) jog, a teológia oldaláról sem ki¬
merítően elemzi. Ezek a kérdések komplex, a kinyilatkoztatás talaján álló,
teológiai orientáltságú reflexiót igényelnek. A területek feldolgozása ezért
csak azzal a transzdiszciplináris hozzáállással történhet, amelyről Ferenc
pápa az egyházi egyetemeket újraszabályozó Veritatis Gaudium kezdetű
apostoli konstitúcióban beszélt.
A tudomány olyan orientációiról van szó, amely Ferenc pápa álláspontja
szerint elmozdul a centrumból, nyitott a periféria problémái iránt, hiszen ko¬
runk társadalmi és etikai kihívásai éppen ezekben a régiókban csúcsosodnak
ki. Ferenc pápa véleménye szerint ahhoz, hogy ne csak teoretikus reflexiót
adjunk napjaink társadalmi kihívásaira, nem , négy fal között zajló", kazuisz¬
tikus tudományokra van szükség. A pápa ugyanakkor nemcsak a tudományt
kapacitálja a párbeszédre és a perifériára való nyitottság irányába, illetve a
jelenkor társadalmi kérdések mélyebb és valós megértésére. Ez a törekvés
végigvonul az intézményeinken. Jól mutatja ezt, hogy ez a kötet két egye¬
tem, a Károli Gáspár Református és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
együttműködésének az eredménye, amely a Teremtésvédelmi Kutatóintézet
, Fenntarthatóság, állóképesség — az éghajlatváltozás és az ahhoz való al¬
kalmazkodás társadalmi kihívásai" projekt támogatásában jelenik meg. Az
elmúlt években a történelmi egyházak a környezeti kérdések legtekintélye¬
sebb szószólóivá váltak. 2015. május 24-én jelent meg Ferenc pápa Laudato
si" kezdetű szociális enciklikája, amelynek fő fókusza a teremtésvédelem.
Nem ez az első egyházi dokumentum, amelyben a teremtésvédelem előkerül,
de ez az első, amely kifejezetten a teremtett világ védelmével foglalkozik a
maga komplexitásában teológiai, társadalmi, politikai és jogi szempontok¬
ból. A teremtésvédelem nem feleltethető meg sem a környezetvédelmi, sem
a klímasemlegességi politikáknak. A teremtésvédelem ugyanis teológiai fo¬
galom. Feltételezi a megszemélyesített természetfeletti létezőt, aki a világot
megalkotta. Ez fontos teológiai premissza, amelyből számos olyan vallástu¬
dományi összefüggés származik, melyek a természet keresztény megközelí¬
tését meghatározzák. A teremtett világ védelmének szempontja viszonylag
későn, a modern gazdaság, katonai erő és ipar okozta környezetszennyezés
miatt vált az egyházak társadalmi tanításának részévé. A nyugati gondol¬
kodás, beleértve az uniós közpolitikai gondolkodást is, lemaradt az egyház
társadalmi tanítása mögött. A politika vagy a közpolitika sem rendelkezik
mély elméleti megalapozással a természetről. A II. Vatikáni Zsinat szakított
az államszkeptikus és a nemzetközi szervezetekkel szembeni távolságtartó
magatartással. A Gaudium et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúció szerint
10