Nyeljubova zenei izlésében a pätoszos bärdda¬
loktól való elfordulást a kilencvenes évek végén
egy másik tomszki zenekar, az 1998 és 2004
között működő art-punkot, post-punkot játszó
Budnyi Leprozorija®% megismerése, valamint a
tuvai folk-rock és a szaharoga, a jakut népze¬
ne alapú könnyűzene" felfedezése jelentette.
Új stílusát nehéz beazonosítani, kritikusai a
legkülönbözőbb elnevezésekkel illetik, melyek
közül a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány:
sámán-jazz, szibériai acid-jazz, etno-jazz, art¬
folk, art-folk-rock, folk-rock, etno-rock, world
music, pszicho-rock, etno-avantgarde, kulaji
minimalizmus. Talán a legsajátosabb stílus¬
jegye az, ahogyan énekel. Az éneklés közben
gyakran vált élesen hangmagasságot, aminek
köszönhetően gyakran nevezik szibériai jódli¬
nak is, de bevonja a torokéneklés elemeit is, és
a természet hangjait utánzó hangzó elemeket. Ezekkel egyértelmű célja a
szibériai népek éneklésének, akár a sámánénekeknek a felidézése, sőt hasonló
okokból énekel egyre több nyelven is: míg eleinte csak oroszul, később egyre
többször énekelt tuvai és evenki nyelven, ma pedig arabul és héberül is. Az
igazi cél azonban az, hogy megalkossa a kulaji zenét, a kulaji jazzt, vagyis
megidézze zeneileg a kulaji korszak világát. Egy méltatója szerint , A kulaji
civilizáció igazi Atlantisz, ami elrejtőzött a tajga mocsaraiba, de végleg nem
veszett el, sőt megtalálta saját nyelvét a Szomana KuKuN albumban". Sőt,
kiemelve a zene spiritualitását, ugyanaz a szerző úgy értékeli, hogy , ha a
sámánok énekeltek volna jazzt, nekik is csak az sikeredhetett volna, amit ma
Natalja Nyeljubova csinál a színpadon". Nyeljubova ma nagy valószínűséggel