Oldal 382 [382]
380 + EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
szölkup ünnepségeken.""§ De ugyanígy Vjalova nyelvhasználatának — amit
csak megkötésekkel nevezhetünk örökségnyelvi nyelvhasználatnak??? - is
vannak analógiái, akár a Tomszki megye területén is, hiszen például a szöl¬
kup Irina Korobejnyikova, aki kiválóan beszél és ír szölkupul, orosz nyelvű,
ám szölkup tematikájú szövegeket fordít vissza szölkupra."§9 Igen hasonló
Vjalova nyelvhez való viszonyához az is, amit a Kemerovói megye területén
élő sórok nyelvhasználatról tudhatunk. A sórok nyelvhasználati preferenciáit
vizsgálva kiderült, hogy a városi fiatalok a , saját" nyelv ismeretét ugyan kívá¬
natosnak tartják, ám az orosz beszélését kötelezőnek tekintik, a világnyelvek
tudását pedig fontosabbnak a sór nyelvnél. Ennek ellenére fontos szimbolikus
jelentőséget tulajdonítanak neki, anyanyelvüknek nevezik, és mindegyikük
szeretné, ha az ő gyereke majd beszélne ezen a nyelven. Saját nyelvük ugyan
megszűnt kommunikációs nyelv lenni, viszont a városi fesztiválokon meg¬
jelenítve az ünnepi, színpadi kultúra része lett.
Szibériában tehát most, a Szovjetunió szétesése utáni helyzetre jellemző a
tömeges hagyománytermelés, a hagyományok megalkotása, aminek jelentő¬
sége nem a vélt vagy valós múltban van; tényszerűségük vagy fikció voltuk
tulajdonképpen lényegtelen, lényegük éppen az, ahogyan a jelenre hatnak."£
A megalkotott hagyomány kapcsán pedig nem a hitelesség, hanem a haté¬
konyság kérdését érdemes felvetni. Márpedig Vjalova tevékenysége hatásos,
legalábbis a többségi társadalom felől nézve bizonyosan az, hiszen beemelte
a , hantikat" a nyilvános színterekre, láthatóvá tette őket. Fontos szerepe van
ebben annak, ahogyan témáit megjeleníti. Egyrészt az uralkodó emlékezeti
narratívákkal szemben, amelyek a , hantikat" kihagyják a régió történetéből,
a ,hantik" örökségét általános emberi örökséggé, közös kulturális kinccsé
próbálja tenni." Vagyis eltekint attól, hogy a többségi társadalom története
valójában nem azonos a , hantik" történetével, és előadásaiban összemossa a
kettőt. , A gyerekek tudni akarják, hogyan éltek az őseik" — mondja, és azért
beszél az előadásain két nyelven, ,hogy a gyerekek megismerjék az anya¬
nyelvük melódiáját".§§! Másrészt előadásaiban fontos szerepe van egyfajta
ökológiai tudatosságnak is — az ökológiai szemléletmód, a természettel való
harmonikus együttélés, a természetközeliség, a tajgához való immanens
hozzátartozás azok a markerek, amelyek a többségi társadalom számára
kiemelten fontosak az őslakos kisebbségek kapcsán. Vjalova többször megfo¬
§58 Koseljova 2007; 2012; Ignatyenko 2005; Tucskova 2015; Kim — Kudrjasova — Kudrjasova
1996.
85° Horvath 2014.
860 Korobejnyikova 2001.
Sol Funk 2011.
§62 Hobsbawm 1987; Kovács 2006.
863 Állandóan hangoztatott célja művészetének az, hogy a hantik és a szölkupok eltűnő
kultúráját megőrizze, felélessze, a népművészetet felvirágoztassa.
$64 Petrucsenko 2010: 131.