Seite 365 [365]
OCR
A ,,HANTIK” FOLYÓJA ® 363 A Nyurolka folyó, amelyről most éppen szó esik, a Vaszjugán jobb oldali mellékfolyója, amely pedig az Ob bal oldali mellékfolyója. Hantiul a , jugán" folyót jelent. A Nyurolka hanti folyó, amit Lápos folyónak lehet fordítani. A szölkup „nyur” szö lapot jelent. A hantik „jargan jugannak”, Szamojed folyónak nevezik ezt a folyót. A Nyurolka hossza négyszázötven-ötszáz kilométer. 1930-ig kivétel nélkül csak hantik éltek mellette. A folyó torkolatától hatvannégy kilometerre felfele volt „Müldzsi puhol”, Jurti Müldzsini. A Müldzsin nemzetség a nevét a , müldzsi" szóról kapta, ami egy éles pengéből és egy méternél hosszabb nyírfanyélből álló fegyver neve volt, amit dárdának neveznek az oroszok. Ezzel a , müldzsivel" mentek medvére vadászni a hantik, és ezzel vágtak jeleket maguknak a vadászútjaikon, ösvényt irtottak maguknak a bozótosban. Mi, müldzsinóiak, Novikov Alekszandr, Haliulin Nyikolaj és Novikov Manszur itt születtünk és itt élünk a hanti nevű Müldzsinóban, amit 1943ban alapítottak kitelepített kulákok számára, akiket 1931-ben telepítettek a Kargaszoki járásba. Jurti Müldzsini a Nyurolka bal partján állt, ám a mi településünket a folyó jobb oldalán alapították meg. Zajlott a háború, és a hazának fára volt szüksége, ezért alapították ezt az új fakitermelő telepet. A nagyszüleink száműzöttként éltek itt. A hantiknak köszönhetően maradtak életben közülük sokan, mert azok megtanították őket halat fogni, elejteni az erdőben elérhető élelmet, összegyűjteni a gombát, bogyókat és a cirbolyamagot. Csak 2005-ben tudtuk meg, hogy ők is résztvevői voltak a Nagy Honvédő Háborúnak. Sajnos a Müldzsin nemzetségből senki nem maradt a faluban, egyesek meghaltak, mások elestek a háborúban, mások áttelepültek új lakóhelyeikre. De a Perjangin nemzetség utolsó tagjai még köztünk élnek, akikről nem kívánunk tovább hallgatni. A tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején a Pernjangin nemzetség nagyon gazdagon élt. Kétemeletes házuk és módos háztartásuk volt. Ahogy minden hanti, így ők is a tajga és a folyó ajándékaiból éltek, ezenkívül rengeteg marhát, lovat tartottak. A birtokuk csaknem a Nyurolka torkolatáig tartott, ameddig vízjárta rétjeik és zöld mezőik nyúltak. A folyó felső folyásánál marhát tartani igen nehéz volt igazi rétek híján. Bár a Nyurolka mellett, nehezen megközelíthető helyen éltek, mégis kapcsolatot tartottak a távoli világgal is a kupeceken keresztül, akik januártól márciusig jártak köztük, amikor végre befagyott a híres Vaszjugáni mocsár. Kemény és veszélyekkel teli volt a hantik élete. Ilyen körülmények között csak a legerősebbek, a legkikezdhetetlenebb egészségűek tudtak életben maradni, és tartották fenn nemzetségüket. Ilyenek voltak a mi Pernjanginjaink is. Pontosan ilyen"! veremházakban laktak a cári időkben — ahogy a hantik hívják ezt a korszakot. Később a hantik is házakat kezdtek építeni maguknak. Az oroszoknak a Nyurolkára érkezésével a hantik életében hatalmas változások álltak be, de nem a javukra. A hantik a természet gyermekei, köztük az ember nem lehetett magányos. A tajga, ahol a hantik éltek, az élet iskolája volt, és ennek §21 Itt a szöveg a prezentáció illusztrációjára utal.
