Page 365 [365]
A ,,HANTIK” FOLYÓJA ® 363
A Nyurolka folyó, amelyről most éppen szó esik, a Vaszjugán jobb oldali
mellékfolyója, amely pedig az Ob bal oldali mellékfolyója. Hantiul a , jugán"
folyót jelent. A Nyurolka hanti folyó, amit Lápos folyónak lehet fordítani. A
szölkup „nyur” szö lapot jelent. A hantik „jargan jugannak”, Szamojed folyó¬
nak nevezik ezt a folyót. A Nyurolka hossza négyszázötven-ötszáz kilométer.
1930-ig kivétel nélkül csak hantik éltek mellette. A folyó torkolatától hat¬
vannégy kilometerre felfele volt „Müldzsi puhol”, Jurti Müldzsini. A Müldzsin
nemzetség a nevét a , müldzsi" szóról kapta, ami egy éles pengéből és egy mé¬
ternél hosszabb nyírfanyélből álló fegyver neve volt, amit dárdának neveznek az
oroszok. Ezzel a , müldzsivel" mentek medvére vadászni a hantik, és ezzel vágtak
jeleket maguknak a vadászútjaikon, ösvényt irtottak maguknak a bozótosban.
Mi, müldzsinóiak, Novikov Alekszandr, Haliulin Nyikolaj és Novikov
Manszur itt születtünk és itt élünk a hanti nevű Müldzsinóban, amit 1943¬
ban alapítottak kitelepített kulákok számára, akiket 1931-ben telepítettek a
Kargaszoki járásba. Jurti Müldzsini a Nyurolka bal partján állt, ám a mi tele¬
pülésünket a folyó jobb oldalán alapították meg. Zajlott a háború, és a hazának
fára volt szüksége, ezért alapították ezt az új fakitermelő telepet. A nagyszüleink
száműzöttként éltek itt. A hantiknak köszönhetően maradtak életben közülük
sokan, mert azok megtanították őket halat fogni, elejteni az erdőben elérhető
élelmet, összegyűjteni a gombát, bogyókat és a cirbolyamagot. Csak 2005-ben
tudtuk meg, hogy ők is résztvevői voltak a Nagy Honvédő Háborúnak.
Sajnos a Müldzsin nemzetségből senki nem maradt a faluban, egyesek meg¬
haltak, mások elestek a háborúban, mások áttelepültek új lakóhelyeikre. De a
Perjangin nemzetség utolsó tagjai még köztünk élnek, akikről nem kívánunk
tovább hallgatni. A tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején
a Pernjangin nemzetség nagyon gazdagon élt. Kétemeletes házuk és módos
háztartásuk volt. Ahogy minden hanti, így ők is a tajga és a folyó ajándékai¬
ból éltek, ezenkívül rengeteg marhát, lovat tartottak. A birtokuk csaknem a
Nyurolka torkolatáig tartott, ameddig vízjárta rétjeik és zöld mezőik nyúltak.
A folyó felső folyásánál marhát tartani igen nehéz volt igazi rétek híján. Bár
a Nyurolka mellett, nehezen megközelíthető helyen éltek, mégis kapcsolatot
tartottak a távoli világgal is a kupeceken keresztül, akik januártól márciusig
jártak köztük, amikor végre befagyott a híres Vaszjugáni mocsár.
Kemény és veszélyekkel teli volt a hantik élete. Ilyen körülmények között
csak a legerősebbek, a legkikezdhetetlenebb egészségűek tudtak életben ma¬
radni, és tartották fenn nemzetségüket. Ilyenek voltak a mi Pernjanginjaink
is. Pontosan ilyen"! veremházakban laktak a cári időkben — ahogy a hantik
hívják ezt a korszakot. Később a hantik is házakat kezdtek építeni maguknak.
Az oroszoknak a Nyurolkára érkezésével a hantik életében hatalmas változások
álltak be, de nem a javukra. A hantik a természet gyermekei, köztük az ember
nem lehetett magányos. A tajga, ahol a hantik éltek, az élet iskolája volt, és ennek
§21 Itt a szöveg a prezentáció illusztrációjára utal.