Page 156 [156]
OCR
154 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE a vegyes házasságokat: ,,...az apám ugyancsak kitelepítettet akart feleségül venni, de félt összeveszni a parancsnokkal. Ő nem engedte meg, nem lehet házasodnia. De hát a parancsnoknak joga volt lelőnie bárkit." Természetesen ugyanezen okok miatt kitelepített férfiak is házasodtak ,osztják" nőkkel, ezek azonban a visszaemlékezésekben sokkal kevésbé jelennek meg. Ennek oka talán abban keresendő, hogy a legtöbb ilyen viszszaemlékezést megözvegyült , osztják" asszonyoktól jegyeztem le, akik erre egyáltalán nem tértek ki, feltehetően nem is így élték meg a házasságukat. A kitelepített asszonyok tehát a vegyes házasságokat gyakran afféle áldozatként értékelték, amit az életben maradásért hoztak. Ez a felhang természetesen nem része az , osztjákok" visszaemlékezéseinek. Sőt azt sem fogalmazták meg bennük, hogy ez a házasodási gyakorlat egyértelműen negatív hatással lett volna az , osztják" kultúrára. A kezdeti évek nehézségei után ugyanis az esetek túlnyomó többségében a vegyes család életmódja az orosz minta szerint változott meg, a központosítás hatására pedig ezek a családok gyorsabban költöztek be a központi településekre. A közös gyerekek is elsősorban oroszul tanultak meg. Mindez azt jelenti, hogy a vaszjugáni ,osztjákok" viharos sebességű eloroszosodásában a vegyes házasságoknak vitathatatlanul kiemelten fontos szerepe volt. A szökések A szökés, vagyis az, hogy a kitelepítettek közül sokan a terület földrajzi adottságait kihasználva megpróbáltak visszaszökni korábbi lakóhelyükre vagy egyáltalán a , nagy földre" ?? mind a kitelepítettek, mind az , osztjákok" visszaemlékezéseinek vissza-visszatérő eleme. A Vaszjugán mellől bár több út kínálkozott a szökésre, ezek mindegyike a folyó felső folyásától a Vaszjugáni mocsáron keresztül vezetett nyugatra, délnyugatra. Ezek az utak a mocsáron túl egy másik közigazgatási területre, az Omszki megyébe vezettek, elsősorban a Tarai és a Znamenszkiji járásokba, vagy éppen a Novoszibirszki megye Kistovi járásába. Ez a terület nem volt kiemelt kitelepítési terület, sőt inkább az Omszki megyéből telepítettek kulákokat a Vaszjugánra, így egyrészt közel volt a hajdani lakhelyükhöz, másrészt kicsi volt a lebukás lehetősége, ha túljutottak a mocsáron. Télen ráadásul jól járható is volt a mocsár, hiszen korábban az orosz kereskedők is ezeken az utakon jártak cserekörutakra a Vaszjugän menti „osztjäkokhoz”. A Tara felé vezető ösvényeket eleinte a tarai területen élő óhitű parasztok kezdték használni, feltehetően az 1860-as évektől kezdve, majd az 1880392 A helyi szóhasználatban a , nagy föld" (bolsaja zemlja — őonpmas 3emJia) a városi központokhoz közelebbi, az országos nagy közlekedési útvonalakba bekapcsolt területeket jelenti.
