Oldal 149 [149]
OCR
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA + 147 néni nálunk kezdett élni, valaki vendégségbe jött hozzánk — 6 [az orosz nagynénij árvaházból való volt, nem tudta, hogy teával kell kínálni — ezért mondta neki [az osztjäk nagybäcsi]: »Miert nem vendegeled meg teäval« »En magam is éhes vagyok, mint a kutya, még Öket is etessem!« Mondta neki [a nagybacsi]: :Márpedig etetni fogod őket. [nevet| Legközelebb, ha bejönnek hozzdnk, etesd meg 6ket!« [gy volt." A segítség különböző formákat öltött. Ez igen gyakran a legelemibb támogatási forma volt: étellel látták el a kitelepítetteket, hogy megmentsék őket az éhhaláltól, illetve még megfelelő ruházatot is adtak nekik. Gyakran vendégeskedtek a házaikban, elsősorban azért, hogy megetessék őket. De időnként a vendégségnek más okai is voltak: , A nagy hidegben rengetegszer jöttek át hozzánk, mert nálunk meleg volt, mindig fűtöttünk. Amíg nálunk voltak, kitárták a házaikat, hogy a csótányokat és mindenféle bogarakat kiirtsák a saját házukban." Talán még nagyobb segítség volt az, hogy megtanították őket a túlélés fortélyaira, segédkeztek az élhető környezet megteremtésében: ,, Sokat, sokat megmentettek közülük az osztjákok. Tudod, a csónakok, ezek a bödönhajók tele voltak, hiszen hozzá voltak ehhez szokva, tele voltak hallal, volt felszerelésük hozzá. Megtalálták őket, odamentek a parthoz, és aki csak akart... egy kicsit mindenkinek adtak, legalább egy tállal. Hogy egy darabot legalább mindegyik egyen. Vagy ha jávort ölt, mindent kivitt a partra, a húst is kivitte a partra, amire mindenki futott, és akkor darabonként, két-három kilónként kisegítették őket. Akit én ismerek a kitelepítettek közül, mindenki azt mondja, nagyon köszönjük. Így. Kisegítettük őket. És eszközöket adtak nekik, elmondták, hol van bogyó, hol mi van. Azok természetesen, akik családdal érkeztek, egész család, anya, apa és gyerekek, azokhoz mentek, és veremházakat ástak, meg minden. És egyáltalán, kitanították nekik az itteni életet, hogy hogyan kell túlélni. — Vagyis házat építeni is segítettek nekik? — Igen! Igen, igen, igen. Hát persze. Ilyen élet volt ez." A következő beszélgetésben egy család tagjai idézik fel a kitelepítés idejét, akik egy olyan, még a kitelepítések előtt kötött , osztják"—, orosz" vegyes házasságból származtak, ahol a férj volt orosz származású, a feleség pedig ,osztják". A családot a harmincas években kulákká nyilvánították és vagyonelkobzásra ítélték. A kettős származásnak köszönhető az, hogy a szövegben hol , osztják", hol , orosz" szemszögből látják az eseményeket: , Anyám leírta, hogy Jakunyin Bonyifát a háborúig sok jávort ejtett el, és mindet szétosztotta a szegények között. Függetlenül attól, hogy kik voltak azok, a háborúig mindenkinek. Az osztjákok, Jakunyinok, Müldzsinok, Angalinok, Karaulovok halat fogtak, és mindenkivel megosztották... Ha nem lettek volna az osztjákok, akik megosztottak mindent, mind éhen haltak volna. És anyám mondja, hogy fekszünk, és valaki mondja, hogy például a Jakunyinok vagy mondjuk az Angalinok halat fogtak, és akkor mindenki ment. Anyám mondta, hogy ő is fogta a tálat, nem túl nagyot. Az emberek nem szemtelenedtek el, aki
