Page 103 [103]
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA ? 101
A gazdasägi-integräciös c&lok elsödlegessege azzal leplezhetö le legkönnyeb¬
ben, hogy a kitelepitetteket mindig oda és akkora számban telepítették, ahova
és amekkora számban szükség volt rájuk. Például 1930-ban a száműzöttek
jelentős részét a tervezett Tomszk-Jenyiszejszk-vasút építésének tervezett
területére vitték, ám időközben a projektet elvetették. Ennek a félreterve¬
zésnek köszönhetően sok ember meghalt, a többieket pedig újra át kellett
telepíteni , hasznosabb" helyekre.
A munkaerőt Szibériában elsősorban gyárakban, bányákban és erdőfeldol¬
gozásban használták fel. A Narümi Határterületen, amely az egyik legna¬
gyobb , kitelepítési projekt" volt, hiszen az összes kitelepített 10—1596-át ide
száműzték, a legfontosabb gazdasági projektek — komoly ipar hiányában — a
mezőgazdaság fellendítése, a háziipari/könnyűipari termelés, az erdőgazda¬
ság és a halászat voltak. A régióban a mezőgazdaság volt a fő feladata négy
parancsnokságnak, azon belül 55 700 főnek, míg a fakitermelés és a háziipar
vált tíz parancsnokság és 160200 fő meghatározó profiljává. Ez a gazdasági
szerkezet azonban kudarcra volt ítélve. A területen az erdő és a mocsár a
terület 97%-ät tette ki, és mindössze a föld 0,396-a számított korábban is
mezőgazdasági területnek. A területen a klimatikus viszonyok sem segítették
a mezőgazdaság fejlesztését. A kitelepítések kezdetekor hiányoztak a mezőgaz¬
dasági gépek, nem volt megoldva a teherszállítás kérdése sem. Tragikus volt a
lovak állapota is a kevés kaszáló és a takarmányhiány miatt. A munkaállatok
állományának negyede elpusztult az első évben, és amegmaradtaknak is csak
a fele volt munkaképes. A gazdaságok vezetői is komoly károkat okoztak a
megfelelő helyismeret hiánya miatt: 1932 tavaszán a helyben szokásosnál
korábban vetettek, a hideg idő miatt viszont pedig szinte egyáltalán nem kelt
ki a vetés. A terület gazdaságai tehát sorra elmaradtak a kitűzött tervektől,
így a korábbi elképzelésektől eltérően egyáltalán nem tudott mezőgazdasági
termények tekintetében önállóvá válni a Narümi Határterület. Mindenütt,
de főleg az északi járásokban állami dotációra szorultak, ami viszont komoly
feszültségeket okozott a kitelepítettek szövetkezetei" és a korábban is itt
élők dotációt nem kapó szövetkezetei?" között. Ezek a kolhozok önmagukban
életképtelenek voltak, amit az is bizonyít, hogy amint 1938-ban elvették a
gazdasági kérdések befolyásolásának lehetőségét a támogatásokat korábban
kijáró NKVD-től, a kitelepítettek szövetkezetei szinte mind tönkre is mentek.
Hasonlóan sikertelen volt az erdőkitermelés iparág is, ahol ugyancsak a
tervezett mennyiség felét sikerült megtermelni. Sőt, a termelés folyama¬
tosan csökkent, mert míg az első években a legkönnyebben kitermelhető
területeken dolgoztak, addig a későbbieken egyre nehezebb, egyre rosszabbul
megközelíthető, tehát egyre kisebb termelékenységet biztosító területeken
kellett küszködniük. Ugyan néhány tucat halászati szövetkezet is megalapí¬
300 Ezeket artyelnak nevezték.
301 Ezeket pedig kolhoznak nevezték.