Page 94 [94]
92 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
helyre. Másrészt a kitelepítettek életesélyeinek, munkaerejének jobb megőr¬
zése miatt ezúttal megengedték, hogy ne üres kézzel induljanak el, hanem
valamennyi felszerelést és némi élelmet vigyenek magukkal. Ennek ellenére
ebben a kitelepítési hullámban nagyobb volt a halandóság, mint a téliben,
igen sokan haltak meg.
A kitelepítések márciusban kezdődtek. Egyik fő célpontja Nyugat-Szibéria
volt, ahol tizennégy járást Erintett.”® Az OGPU SZIBULON?§§ újabb területi
parancsnokságokat hozott létre, a Tomszki megye területén tizennyolcat.
Ezekbe a parancsnokságokba 1931 májusa és júniusa között 43 852 családot,
182 327 főt telepítettek le.
Hogy az általam vizsgált területhez még közelebb jussunk, érdemes ele¬
mezni egy 1931. május 26-án készített térképet," ahol a Középső- és az
Alsó-Vaszjugáni parancsnokságok területét tüntették fel részletesen. A két
parancsnokság gyakorlatilag lefedte a Vaszjugán területét, kivéve a Jagil Jah
felső folyását, amely ekkor még a Kulaji parancsnoksághoz tartozott. A jegy¬
zetekkel teli térképből kiolvashatjuk a kitelepítés kulcsévének Vaszjugánra
vonatkozó legfontosabb adatait: melyik járásból telepítették ide az embereket,
hányas számú a település, és milyen nevet kapott; illetve hány családot és
pontosan hány embert telepítettek ide. A településnevek leginkább arra utal¬
nak, hogy milyen fizikai jellemzői vannak a területnek (Fehér és Sárga, Távoli
vagy éppen Nyírfás partoldal, illetve pl. Megközelithetetlen), vagy arra, hogy
milyen korábban létezett település mellett hoztak létre (Novo-Jugino, Noviije
Szalagicsi); illetve mar itt is felbukkan az a kés6bb uralkodéva váló gyakorlat,
hogy a falvakat arról a járásról nevezték el, ahonnan kitelepítették a lakosait
(Szigelnyikovo, Omszkij, Novo-Omszkij). Az Alsó-Vaszjugáni parancsnokság
területén húsz települést alapítottak, amiből hét nem a Vaszjugán, hanem a
Csizsapka nevű mellékfolyó mellett helyezkedett el. Ebbe a parancsnokságba
4485 családot, 18 645 főt telepítettek le.
A Középső-Vaszjugáni parancsnokság területén tizennyolc települést ala¬
pítottak, közülük hármat a Nyurolka nevű mellékfolyó mellett. Ide 5075
családot, 21 296 embert hurcoltak el. Ha ehhez hozzászámoljuk, hogy a
Kulaji parancsnokságnak — igaz, decemberben — 4253 lakosa volt, és be¬
leszamoljuk az úton meghaltak számát is, akkor kisz4molhatjuk, hogy a
Vaszjugán mellé 1931-ben 45-50 000 kitelepítettet száműztek. Érdemes itt
264 Kraszilnyikov 2010: 16-21.
265 Uo.
266 Szibirszkoje upravlényije lagerej oszobovo naznacsényija —- Cuönpckoe yrıpaBJieHne arepeii
oco6oro Ha3Hayenna (Kiilonleges Rendeltetésti Taborok Szibériai Igazgatosaga). Az 1929¬
ben alapított igazgatóság 1935-tól SZIBLAG néven működött (Cu6upcKoe ympaBseHue
NCHPABHTEIBHO-TPYNOBBIX Tarepeii - Javitömunka-täborok Sziberiai Igazgatösäga). Irányító
felettes szerve eleinte az OGPU; 1931-től a GULAG (Glavnoje upravlényije iszpravityel¬
no-trudovüh lagerej — I JaBHoe YHPaBJIEHHE HCHPABHTEeJIBHO-TDYJIOBBIX Narepeii — Javitö¬
munka-táborok Főigazgatósága) OGPU, majd 1937-től a GULAG NKVD.
267 A térkép a Kargaszoki Állami Archívum adattárában található.