Page 91 [91]
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA " 89
szerint Szibériába már , nem kulák háztartásokat, hanem teljesen kifosztott
családokat telepítettek ki”.”°*
A kulákokat vagyoni helyzetük és politikai megítélésük alapján három
kategóriába sorolta be a szovjethatalom. Az első kategóriába tartozók a
megfogalmazásuk szerint a felkeléseket és terrorakciókat szervező kulákok
voltak. Ezeknek a családoknak a családfőit börtönökbe, lágerekbe zárták, a
családtagokat pedig kitelepítették. A második kategóriába a vagyonos és ellen¬
forradalmi érzületű kulákokat sorolták, ahol az egész családot kitelepítették
Oroszország keleti területeire. A harmadik, ,a többi kulák" kategóriájába
soroltakat nem távoli területekre telepítettek ki, hanem saját járásuk keretein
belül maradva telepítették át őket új lakóhelyekre.??5
A kulákság elleni harc az önfenntartó, államtól független parasztság erősza¬
kos likvidálását jelentette. Az erőszakos kolhozosítás és a paraszttalanítás
segítségével törölték a szovjet társadalmi-gazdasági életből a forradalom utáni
korszak alapvető rétegét, a szuverén birtokos parasztságot. Vagyis a parasztság
elvesztette a gazdasági függetlenségét, és innentől kezdve függő helyzetbe
került az államtól. Ráadásul a megtorlások révén az állam megfélemlítette,
demoralizálta a teljes paraszti réteget, amely esetleg hajlamos lehetett volna
a lázadásra, a tömeges ellenállásra."
A kitelepítések menetrendje
A kulákká nyilvánított parasztok kitelepítése több ütemben zajlott, és nem
csak a Narümi Határterületre irányult. A továbbiakban azonban úgy pró¬
bálom meg összefoglalni az eseményeket, hogy azokra a folyamatokra kon¬
centrálok, melyek ezt a területet érinttették, eltekintve a kitelepítések más
célállomásaitól.
A Vaszjugán mellé az első kitelepítések még 1930-ban történtek, rögtön
az első évben, amikor a Szovjetunióban megkezdődött a kuláktalanítás.
A cél a Vaszjugán felső folyásának, a Jagil Jahnak a forrásvidéke volt. Az
itteni parancsnokságot (komendatúra) Kulajinak nevezték el, amely nevét
a Jagil Jah két mellékfoly6jarél, a Kis és a Nagy Halas foly6r6l kapta (hanti
neve Kul-jiyaj). Ezek a kitelepitések kisérleti jellegtiek voltak, a kitelepitettek
számából és a módszerekből is az látszik valószínűnek, hogy afféle főpróbája
volt az ezutän következö kitelepitesi hullämoknak.?”
1930 märciusäban inditottak 2676 csalädot, vagyis 11 600 föt a parancs¬
nokság területére a közeli Omszki megyéből. Mivel a folyókat ekkor még
jég borította, a menetet szárazföldön indították útnak. Ebből is látszik, hogy
254 Maksejev 2007: 13.
255 Gusin 1996.
256 Trenyin 2007a: 22-23.
257 Mongolina 2007.