Oldal 88 [88]
86 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
a száműzetés sorsára juthattak, 1930-ban pedig megkezdődtek az osztály- és
etnikai alapú kitelepítések.
A sztálini kitelepítések történetének megértéséhez ismernünk kell a
„kuläktalanitäs” politikáját. Ennek célja a kulákság mint osztály eltünte¬
tése, felszámolása volt. A hátterében azonban a politikai mellett komoly
gazdasági célok is meghúzódtak. Egyrészt a NEP bukása, a , nagy áttörés"
új gazdaságpolitikai célokhoz vezetett: elkezdődött a mezőgazdaság teljes
kollektivizálása.?? Másrészt a 20-as évek nagy építkezéseihez, az erőltetett
iparosításhoz szükség volt az ingyenes rabmunkára."9 Az erőszakos iparo¬
sítás logikája szerint teljesen át kellett csoportosítani az anyagi és ahumán
erőforrásokat a mezőgazdaságból az iparba."! Mindennek a megoldásához
a szovjet állam szerint a kötelező kollektivizáláson és a kuláktalanításon
keresztül vezethetett az út.
A kuláktalanítás során a szovjet politika kriminalizálta nemcsak a keres¬
kedelmi-vállalkozói gyakorlatot, hanem gyakorlatilag minden olyan társadal¬
mi-gazdasági tevékenységet, ami önszabályozó, az államtól független volt. Ezt
a réteget tartotta a szovjet felső vezetés a gabbonahiány, a magas gabonaárak
és általában a mezőgazdaságban kialakult krízis elsőszámú okának.
Az, hogy kit tituláltak kuláknak, nem volt központilag pontosan meg¬
határozva, erősen függött a helyi gyakorlattól és az adott terület számára
előirányzott irányszámtól.:? Ha a gyakorlatot tekintjük át, azt látjuk, hogy a
kulákká nyilvánítás erősen függött a kulákká nyilvánítottak által birtokolt föld
nagyságától és az egy háztartásban élők, valamint az ebben a háztartásban,
gazdaságban dolgozók számától is. Ha azonban megnézzük a statisztikákban
az imént említett változókat, akkor az a kép rajzolódik ki, hogy a kulákok
túlnyomó többségben nem feltétlenül a falu társadalmának leggazdagabb
részét tették ki. A kulákok háztartásában általában többen éltek és dolgoztak,
mint a falusi átlag. Ez a réteg a birtokolt földterület alapján nagy többségében
nem a vagyonos réteghez, hanem a paraszti középosztályhoz tartozott. Átla¬
gosan 7.9 gyeszjatyina (1 gyeszjatyina — 1,0925 ha, tehát összesen 8,64 haj)
területtel rendelkeztek, és a többségüknek, a 65,890-uknak 4-7 gyeszjatyina
(4,35-7,65 ha) között volt a földbirtoka. A gazdasági célokkal tartott állatok,
a lovak és marhák számának átlaga is a középparaszti osztály átlagának felelt
meg. Vagyis az egy háztartásban élők, az ott dolgozók száma, a szántóterület
nagysága, valamint a munka- és tejhaszon állatok száma alapján a kuláknak
nyilvánítottak kétharmada volt középparaszt, és csak harmada számított
tenylegesen vagyonosnak.?*
239 Font - Krausz - Niederhauser - Szväk 1997: 502-504; Heller - Nyekrics 2003: 193-199;
Hughes 2003.
240 Mongolina 1995; 2007.
24 Trenyin 2007a: 22-23.
242 Heller — Nyekrics 2003: 221.
243 Kraszilnyikov 2010: 10-15.