Oldal 87 [87]
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA + 85
A kitelepítések története
Ahhoz, hogy a kitelepítéseket megérthessük, hogy a helyi társadalomra
gyakorolt hatását megismerhessük, többféle úton lehet elindulni. A néprajzi,
antropológiai megközelítés számára alapvetően az emberi sorsok a legfonto¬
sabbak, vagyis feladatunk ebben az esetben az, hogy az egyéni életutakon, az
egyének visszaemlékezésein keresztül tárjuk fel a korszak logikáját. Azonban
mielőtt ezt megtennénk, érdemes a nyugat-szibériai kitelepítések történeti
áttekintését is elvégezni. Ebben a megközelítésben alapvetően más fókuszt,
gyökeresen eltérő szempontrendszert kell alkalmaznunk. A legfontosabbá a
kitelepítések törvényi háttere válik, az egyének helyett statisztikákban kell
gondolkodni, a sorsok alakulása helyett a kitelepítésre mint logisztikai és
igazgatási feladatra kell figyelni, és meg kell tanulni politikai projektként
tekinteni rá. Ennek a keretrendszernek az ismerete az egyéni sorsok alaku¬
lásának megértéséhez is segítséget fog adni.
Út a kitelepítésekhez
Vita tárgya lehet, hogy Szibéria oroszok általi meghódítását helyes-e gyarma¬
tosításnak tartani, 256 az azonban vitathatatlan, hogy Szibéria benépesitésében
fontos szerepe volt a száműzötteknek; a száműzetés nélkül nehéz elképzelni
a terület meghódítását, belakását vagy akár ipari és kulturális fejlődését."
A 20. század elejéig egyaránt telepítettek Szibériába büntetésként politikai
és köztörvényes elítélteket is. Narüm városa és a Narümi Határterület
1835-ben lett része a szisztematikus kitelepítéseknek. A szibériai értelmiség
tiltakozásának hatására a köztörvényesek szibériai falvakban való letelepí¬
tése 1900-ban befejeződött. A kitelepítés, mint büntetési kategória, meg¬
maradt, ám rendszere megváltozott. Ettől kezdve elválasztották egymástól
a köztörvényeseket, akiket lágerekbe szállítottak, és a politikai és vallási
elítélteket, akiket továbbra is szibériai falvakban telepítettek le. Ennek ha¬
tására jelentősen csökkent a száműzetés szerepe a terület meghódításában,
1905-1916 között alig haladta meg a 30 000-et a kitelepítettek száma egész
Sziberiäban.”°® Ugyanakkor ebben az időben, 1906-tól vált az oroszországi
száműzetések egyik központjává a Narümi Határterület. A polgárháború
alatti káoszban megszűnt a száműzetések gyakorlata, de 1922-ben újra meg¬
indultak a politikai alapú kitelepítések, amelynek egyik fő célterülete újra
a Narümi Határterület lett. 1926-tól a , társadalomra veszélyes elemek" is
236 Ennek kérdéséhez lásd: Mészáros 2013b: 58-73; Szili 2000; 2005.
237 Szibéria kitelepítések általi benépesítésének és gazdasági integrálásában betöltött szere¬
pének bemutatásában a továbbiakban Kraszilnyikov munkájára támaszkodom: Kraszil¬
nyikov 2002: 203-236. Kraszilnyikov ezt az integrációt gyarmatosításként értelmezi.
238 Uo. 203-204.