Seite 80 [80]
78 s EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
A vers — a műsor optimizmusával szemben - a régió történetét szenvedés¬
történetként mutatja be. A tajga a versben a kitelepítettek megérkezéséig
kihalt, üres, ember nélküli táj, amelybe a kultúrát a kényszerkitelepítettek
hozták meg. A szenvedések érzékletes leírása mellett a vers tematizálja a
kitelepítettek falvainak centralizálását is, azt, hogy a negyvenes években
száznál is több falu partjait mosó Vaszjugán mellett ma alig-alig találni
lakott településeket. Az erőszakkal benépesített tajga lassan újra kihal, és
értelmetlenné, feleslegessé teszi a szenvedéseket.
Bár a vers végkicsengése gyökeresen más, mint a műsoré, a prezentációban
betöltött kiemelt helye indokolttá teszi azt, hogy ebben is a falu hivatalos
emlékezetpolitikájának megjelenését lássuk. Tehát nem a végkicsengés,
hanem maga a folyamat a fontos. A falu hivatalos történelme ezek szerint
úgy fogható fel, mint az ember lelsősorban az orosz ember) megjelenése a
lakatlan tajgában, a járhatatlan mocsárban, legyen ez a rendkívüli távolsága
miatt ideológiailag semleges bronzkori kultúra, Jermák legyáltalán nem ideo¬
lógiamentes) alakja vagy a megélt történelem két megtelepedése: a kitelepítés
és az olajbányászat megjelenése.
Novüj Vaszjugán település hivatalos honlapján sincs nyoma annak, hogy
a településen élnének , osztjákok" is. Az itt nyilvánossá tett hivatalos, kötött
tartalmú statisztikai beszámolóban a nemzetiségre vonatkozó adatokat üresen
hagyták. Sem a falu általános leírásában, sem a rövid történeti összefoglalóban
nem említik, hogy a falut olyan területen alapították, ahol korábban , oszt¬
jákok" éltek, és magát a falut is egy , osztják" temetőre építették. Ugyanezt
az elhallgatást tapasztaljuk akkor is, ha a falu címereit, hivatalos plakátjait,
kiadványait tekintjük át. A falu hivatalos arculata tehát nem vesz tudomást
létezésükről.
Vagyis a hantiknak nincsen helyük a nyilvános diskurzusokban sem. Mi
lehet ennek a magyarázata? Miért szorultak ki a hantik ezekből a diskurzu¬
sokból? Mik azok a narratívák, emlékezetek, vetélkedő diskurzusok, amik
meggátolják bekerülésüket a terület hivatalos emlékezetébe? Mik azok a
hozzájuk kapcsolódó sztereotípiák, amik ugyancsak gátolják mindezt? És
mi történik akkor, ha megpróbálják őket beemelni a régió emlékezetpoliti¬
kájába, és ehhez milyen kompromisszumokat kell megkötni? Hogy néz ki
mindez a megye brandesítési politikája felől? Milyen aktorok vannak, akik
befolyásolják ezeket a folyamatokat? A következő fejezetekben, a Vaszjugán
mellett megtapasztalt különböző világokat, folyókat végigjárva, valójában
mindig ezekre a kérdésekre fogok válaszokat keresni.