Page 66 [66]
64 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
eletet a transzlokalitäs'®’ határozza meg, ami mind a terepmunka, mind
pedig az értelmezés kereteit meghatározza. A legszűkebb kör, amelyben az
így felfogott kulturális áramlást vizsgálni lehet, aza mindennapokat magától
értetődően meghatározó közigazgatási egység, amelyben a vaszjugáni hantik
élnek: jelen esetben a Tomszki megye és a Kargaszoki járás. Ez a földrajzi
keret a gazdasági életet, az etnicitást, identitást érintő vizsgálatoknál vagy
éppen a jogi antropológiai elemzések esetében a leghasznosabb.
Abban, hogy milyen változások következtek be utóbbi terepmunkáimon,
vitathatatlanul szerepe van annak, hogy a kilencvenes évek legvégétől, a
kétezres évek elejétől kezdődően új Szibéria-kutató generáció jelentkezett
Magyarországon. Ez a kör nem túlságosan nagy -Ruttkay-Miklián Eszterre,
Sántha Istvánra és elsősorban Mészáros Csabára, majd a hozzávetőlege¬
sen egy évtizeddel később jelentkező Horváth Csillára gondolok —, mégis
olyan viszonyítási keretként, inspiratív közegként! jelentkezik számomra,
amely egyértelmű hatással bírt saját kutatásaimra. Nehéz lenne azt állítani,
hogy rendszeresen együtt gondolkodó kutatöcsoportröl lenne szó,!? hiszen
rendívül eltérő tudományos habitusokkal, érdeklődésekkel, életpályákkal
bíró személyekről van szó, ám egyértelműen felfedezhetők közös pontok
is fellépéstikben. Minden kutatás hosszú terepmunkatapasztalaton alapul,
aminek köszönhetően - Mészáros Csabát idézve — , az elmúlt évek hazai
Szibéria-kutatása azzal járult hozzá e gazdag örökséghez, hogy képessé vált a
szibériai népek kultúráját és társadalmát önmagukban, a magyar őstörténet
kérdéseitől függetlenül is szemlélni és vizsgálni, megőrizve azonban azt az
érzékenységet, amely a terület magyar kutatóit jellemezte".
Amennyiben az őstörténet kérdéseivel való szakítást tekintjük e generáció
egyik legfontosabb jellemzőjének, akkor ezt elsősorban három szinten kell
érteni: az értelmezési keret, a témaválasztás és az irodalmi tájékozódás szint¬
jén. Az értelmezési keret megváltozása azt jelenti, hogy az addigi, elsősorban
genetikus (például finnugor néprajztudományj] vagy areális orientáció (Vilkuna
kritikáján alapuló kutatások) helyett a társadalmak életét állami keretbe,
meghatározottságokba helyezi be. A történeti, őstörténeti keretek helyett
elsősorban jelenkutatásként határozhatók meg ezek a kutatások, illetve ameny¬
nyiben történeti kérdéseket vetnek fel, akkor posztkolonialista, posztszovjet
keretekhez viszonyítják önmagukat."! A hosszú idő után megnyílt terepek¬
187 Freitag — von Oppen 2010.
188 V6. Mészaros 2013a: 378.
189 Meg akkor is, ha ez a nehäny ember, ki-kiegésztilve mas kutatókkal, kritikai körként is
működött, és megpróbálkozott azzal, hogy egy-egy publikáció megjelenése után vitakö¬
röket rendezzen a Tabula folyóirat hasábjain. Ráadásul Mészáros Csabával egy OTKA
kutatócsoportban is dolgoztunk közösen.
10 Mészáros 2013a: 382.
11 A kettő viszonyáról lásd: Mészáros 2007.