Viszonyítási pontot jelentő régióként mindenképpen gondolnunk lehet
Eurázsia fogalmára is, bármit is értünk alatta. Az oroszországi kutatások¬
ban az eurázsianizmus egy szűkebb, elsősorban a nyugati világgal szemben
meghatározott, önálló arculatú kulturális régióra vonatkozik."§! A nyugati
antropológia, például Chris Hann, is fontos értelmezési kereteként hivatko¬
zik - a földrajzilag jóval tágabban értelmezett — Eurázsia fogalmára, aminek
szerinte , jogosultságát legalább két történelmi keret szavatolja: egy rövid távú
la szocializmus utóhatása) és egy hosszú távú (a közös fejlődési folyamat,
melyet a mezőgazdaság felfedezése indított el)".!85
A fenti tág földrajzi keretek tehát elsősorban az összehasonlító néprajzi
kutatásokra érvényesek, ám viszonyítási pontként a leíró, monografikus
kutatások is gyakran fordulnak hozzájuk.
A monografikus kutatások során ma egyre kevésbé az etnikum teljessége,
azaz a hantik adják a leírás határait, hanem inkább kisebb regionális keretek¬
ben gondolkodnak, vagyis az egyes monográfiák az inhomogén etnikumon
belül létező, jobban körülhatárolható regionális csoportok bemutatását vál¬
lalják fel. Ezáltal a mindig kis, lokális közösségekben létező kultúra vissza¬
kapja a maga sokszínűségét. A hantik esetében a közlekedési lehetőségek, a
lokális identitás szerkezete és a nyelvjárási tagolódás alapján releváns kutatási
keretnek elsősorban egy-egy folyóvölgyet tekintünk. Az ilyen keret főleg az
anyagi kultúra, a vallás és a folklór kérdéseinek vizsgálatában tekinthető ér¬
vényesnek. Írásomnak az ennek megfelelő területi kerete a vaszjugáni régió. !$6
A földrajzi tájkeretek mellett érdemes az Oroszországban létező közigazga¬
tási egységeket is kutatási keretként felfogni, ami ugyancsak nem tekinthető
újdonságnak a kutatások történetében. A kormányzósági, illetve megyei
besorolás mindig is meghatározta az egyes kutatási centrumok érdeklődését,
és a honismereti (krajevegyenyije — kpaesedenue) irodalom is egyértelműen
ilyen keretekben gondolkodik. Használhatósága a néprajztudomány számára
két szempontból is indokolható. Oroszország sajátos jogalkotási rendszerének
köszönhetően az egyes , északi őslakos kisnépek" életének jogi kereteit elsősor¬
ban kerettörvények szabályozzák, vagyis az egyes közigazgatási egységekben
lehetőség van arra, hogy egymástól lényegesen eltérő perspektívákat, utakat
kínáljanak az ott élő etnikumoknak. Emellett azt is észre kell venni, hogy az
Oroszországban is gyökeresen megváltozott körülmények hatására ma már
nem igazán érdemes szigorúan lokalitáshoz kötött, mozdulatlan csoportokban
gondolkodni, hiszen az emberek, a tárgyak, az ideológiák folyamatos áram¬
lásban vannak, egyszerre élnek konkrét és virtuális terekben. Az emberek