Seite 41 [41]
AZ ÉN FOLYÓM " 39
területek hanti lakosságának vallásához képest, elsősorban a rítusok terén,
amiben a szerző kiemelt jelentőséget tulajdonított az erős tatár hatásnak.
Az oroszországi kutatók is elsősorban a 19. század végén, a 20. század elején
látogatták a Vaszjugánt. A kutatások hátterében szinte minden esetben az
Orosz Földrajzi Társaságot kell keresni, amely a terület egyre intenzívebb
birtokbavételével párhuzamosan - és ennek érdekeit is szolgálva — finanszí¬
rozta minél alaposabb megismerését is. Példának okáért Grigorovszkij, a
száműzetése alatt misszionáriusként és házitanítóként dolgozó helytörténész
a társaság tagja volt;!? a Statisztikai Bizottság titkára, Kosztrov herceg jogi
népszokásokhoz kapcsolódó kutatásai szorosan kapcsolódtak a Társaság
hasonló tárgyú pályázatához;!? Sosztakovicsnak, a száműzöttből képvi¬
selő-testületi elnökké váló politikusnak az utazását is ők támogatták, sőt a
könyvét is a Társaság adta ki," ahogy a járásbírósági ülnök Plotnyikovét is.!!°
Az oroszországi és a külföldi kutatások közötti különbség nemcsak tema¬
tikus volt, hanem abban is élesen eltértek egymástól, hogy a finn és magyar
kutatások a vaszjugáni hantikról tágabban vett hanti, illetve obi-ugor, még
tágabban finnugor keretben gondolkodtak, tehát a rokonság eszméjén alapuló
etnikus keretben értelmezték tapasztalataikat. Ezzel szemben az oroszországi
kutatások sokkal inkább területi és életmód-rendszer keretben vizsgálták
őket, és a Narümi Határterület!" őslakosainak összefoglaló neveként hasz¬
nált osztják kategóriában helyezték el őket.
A 20. század második évtizedétől kezdve az érdeklődés folyamatosan
visszaszorult. A külföldi kutatások az első világháború hatására hosszú időre
megszakadtak, hiszen — mint már említettem — megszűnt az Oroszországba
utazás lehetősége mind a finn, mind a magyar kutatók számára, és közülük
a kilencvenes évekig senki nem jutott a Vaszjugánra, aki publikált volna
róla. De az oroszországi néprajzi kutatások is elmaradoztak. Főleg archeo¬
lógusok jártak a területen, !!" alkalmanként nyelvészek, !§ muzeológusok,!?
így a néprajzi gyűjtés inkább csak afféle tudományos , melléktermék" volt.
Az A.P. Dulzon!” ältal a Tomszki megye területére kidolgozott komplex
etnogenetikai programban is csak periférikus szerep jutott a vaszjugáni
12 Grigorovszkij 1884; Csepregi 1976; lasd még Cserdjak et al. 2001: 48-49.
113 Kosztrov 1872; Vaszenykin 2000.
14 Sosztakovics 1877.
115 Plotnyikov 1901.
116 A kráj közigazgatási területet jelent. Ma az Orosz Föderáció 7 szövetségi körzetén belül 21
köztársaság (reszpublika), 9 határterület (kráj), 46 terület/megye (oblaszty), 2 szövetségi
jogú város (gorod federalnovo znacsenyija), 1 autonóm terület (avtonomnaja oblaszty),
4 autonóm körzet (avtonomnüj okrug) található. Bővebben lásd Konsztyitucija... Ettől
kezdve a krájt határterületnek nevezem.
17 Például: Urajev 1959a; Kirjusin — Maloletko 1979.
18 Kalinyina 1956-58.
19 Kutafjev 2000; Jakovlev — Rasszamahin 2000.
120 Galkina - Oszipova 2000.