Seite 40 [40]
38 + EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
itt jobban érzem magam, mérhetetlenül felértékelte önmaguk számára is a
saját életüket. És természetesen intenzíven, érzelmekkel tele reflektáltak
arra is, hogy én az itteni kapcsolataimtól nem tudtam elszakadni, és hoz¬
zájuk, személy szerint hozzájuk tértem vissza, nem pedig csak, úgymond, a
„hantikat” kerestem fel.!9? Hazatérésemet rendszeresen kommentálták úgy,
hogy már egyértelműen , a mi emberünk", , szinte teljesen osztják" lettem,
sőt még a helyi oroszok is elkönyveltek , földijükként".
Azzal, hogy leszámoltam az egzotizmus lehetőségével, és azokra a témákra
kezdtem koncentrálni teljes figyelmemmel, amelyeket ez az eloroszosodó
terep kínált számomra, megváltozott a munkám megítélése. Nem csak a
magam számára, hiszen magam eleinte csak azt éreztem, hogy a Jugán
folyó mentén , lehet, hogy az anyag érdekesebb, de nem is biztos, hogy van
ilyen mérce".193 Ám első pillantásra meglepő, bár inkább nagyon is érthető
módon a kutatásom az oroszországi tudományos közvélemény számára
éppen azáltal vált egzotikussá, hogy feladtam az egzotikus keresését, hogy
lemondtam a tradicionális életmód rekonstrukciójának igényéről. Vagyis a
vaszjugáni hantikról szóló beszámolókat éppen az elvárt egzotikum hiánya
teszi időnként egzotikussá, azaz különlegessé a tradicionális kultúrával
foglalkozó oroszországi kutatók között.
Annak, hogy a vaszjugáni hantik egzotikusnak hathatnak - elsősorban - az
oroszországi irodalomban, megismerésük történetében kell keresni a mélyebb
okait. A nemzetközi kutatások számára elsősorban finn kutatók tették őket
ismertté, hiszen mind Uno Taavi Sirelius (1893], mind Kustaa Friedrich
Karjalainen [1898] jártak a Vaszjugán mellett. Ugyan náluk korábban (1888)
megfordult ott Pápai Károly is, de unikális jegyzetei! kiadatlanok, ismeretle¬
nek a nemzetközi szakmai közösség számára, 95 egyedül egy szógyűjteménye
került publikálásra Munkácsi Bernát jóvoltából." Sirelius azonban önálló
munkát is szentel a Vaszjugánnak, "" és halászati munkájában, 98 valamint
kiadott naplójában!" is sokat ír róla. Karjalainen a hantik vallásáról írt köny¬
vében rendszeresen visszatér a vaszjugáni példáihoz, !9 sőt külön fejezetet
is szentel neki.!! Ennek oka elsősorban az, hogy itt már ebben az időben is
szinte minden máshogy működött, mint az északabbi régiókban, a vaszjugáni
hantik vallása Karjalainen ottjártakor rengeteg különbséget mutatott más
12 Terepmunkámnak erről az időszakáról, más aspektusban: lásd: Nagy Z. 2017b.
103 Naplójegyzet.
104 Pápai 1888.
105 Nagy Z. 2012.
106 Munkácsi 1896.
107 Sirelius 1928.
108 Sirelius 1906.
109 Sirelius 2001.
110 Karjalainen 1921; 1922; 1927.
MM Karjalainen 1922: 205-207.