Seite 34 [34]
32 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
egyfajta archaikusnak, ősinek tekintett életmód nélkül, melynek az észa¬
ki kisnépek mintegy hordozói, amely velük esszenciálisan összetartozik.
Az ősi, természetközeli életmód ennek következtében feltétele annak, hogy
az adott csoportot etnikailag önállónak, illetve az , északi őshonos kisnépek"
közé tartozónak tarthassuk. Ez a fogalom magától értetődően felerősíti az
oroszországi néprajzi érdeklődés eleve meglévő archaizálását, tradicionalitás
iránti érdeklődését, és kizárja a szibériai népekkel foglalkozó néprajzosok
érdeklődéséből a városi lakosságot. A kutatók ma is csak a , tradicionális
kultúrával" foglalkoznak, mint ahogy tették ezt a korábbi évtizedekben is,
és azzal is kell foglalkozniuk, hiszen kutatási támogatásokat elsősorban csak
erre kaphatnak. Vagyis az etnográfiai leírások egyoldalúsága nem az adott
népek domináns életmódmintáit jeleníti meg, hanem elsősorban a törvény¬
kezési gyakorlatot és ezzel szorosan összekapcsolódóan az adott tudományág
helyzetét, a kutatók elkötelezettségét és érdeklődését.
Ugyancsak erre a törvénykezési gyakorlatra vezethető vissza az , északi
őshonos kisnépekből" származó kutatók viszonyulása is. E kutatók — meg¬
nevezésük nem problémamentes, hiszen nem egyértelműen pontos, ráadásul
értékítéletekkel telített az angolszász gyakorlat , native anthropologist" fogal¬
ma," félreérthető áthallásokkal teli az orosz nyelven gyakori etnotudomány
elnevezés, és túlzottan leszűkítő az , anyanyelvi kutató" is — feladatuknak a
fenti definíciónak megfelelő hagyományos kultúra összegyűjtését, felmuta¬
tását, kutatását tekintik, hangsúlyosan ebben a sorrendben. Egyértelműen
érdekeltek ők maguk is az archaizálásban, hiszen ez adja önmaguk és kuta¬
tásaik legitimitását, az általuk képviselt etnikum értékességét, egyediségét.
A ,native antropologist" nem érdekelt a modern viszonyok kutatásában,
hiszen ha a , tradicionális kultúra" eltűnik, akkor felszámolódik a hozzá
kapcsolódó, azt kutató tudományos intézményrendszer is: megszűnnének a
finanszírozási lehetőségek, hiszen a modern életmódot, a városi társadalmat
kutató néprajzi intézménynek Oroszországban csekély a hozzáférése a kutatási
alapokhoz, támogatásokhoz. Márpedig komoly intézményrendszer van már
mindkettő - az oroszországi néprajz és az ,etnotudomány" — mögött, sokak
egzisztenciájával áll szoros kapcsolatban, érthetően védik a létjogosultságát.
A tradicionalitás védőburájából való kiszorulás hosszú távon akár az északi
kedvezmények jogának kérdéséhez, pontosabban annak megvonásához is
elvezethet, ami rendkívül komoly következményekkel járna. Natalja Novi¬
kova fejtette ki egy előadásában, " hogy a HMAO adminisztratív irányítói felé
néhány olajcég többször is jelezte az , őslakos" fogalmában rejlő félreértési,
§5 Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nemcsak a kutatásokat determinálja a jogi gyakorlat,
hanem a törvényalkotók fogalomhasználata is erősen támaszkodik a néprajzi kutatások
eredményeire. A folyamat nem egyirányú, hanem oda-vissza hatásokból álló, összetett
rendszer.
86 Balzer 1995: 27.
§7 Novikova 2014b.