Oldal 33 [33]
AZ ÉN FOLYÓM " 31
Amennyiben tehát a szibériai népek életét kizárólag a tradicionális élet¬
formával kapcsoljuk össze, akkor nemcsak Szibéria lakosságának túlnyomó
része marad ki a kutatásokból, de az északi kisnépekhez tartozó emberek
jelentős része is kikerül a vizsgálatok köréből. Ha az obi-ugorokat nézzük, ott
az átlagnál is nagyobb a különbség: majdnem minden második ember elvész
a kutatások számára. Vagyis azt láthatjuk, hogy sajátos konverzió zajlik: a
szakirodalomban marginális jelenségek centrálisként kerülnek bemutatásra,
míg központi jelentőségű kérdéseknek marginális jelentőséget tulajdonítunk.
Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mi lehet az oka a kutatásokban megfi¬
gyelhető archaizálásnak, akkor a választ több irányból kell keresnünk. Az
egyik választ a nemzetközi kulturális antropológiai irodalom sajátossága¬
iban kell látnunk. Az antropológiai kutatások minden ellentétes törekvés
dacára alapvetően vonzódnak az ismeretlen területek iránt: Szibéria mint
terep meglehetősen későn, igazából csak az 1990-es évek elején nyílt meg
a külföldi kutatók előtt, "! így a megalapozott ismeretek, a nagy, klasszikus
antropológiai monográfiák hiányoztak, a modern nemzetközi mainstream
antropológiai irodalom egyik terra incognitája volt. Az első kutatók így eleinte
elsősorban klasszikus témájú leírásokat készítettek, klasszikus monográfi¬
ákat írtak.? A kései felfedezésnek köszönhetően jelenleg Szibéria az egyike
a recens antropológia klasszikus terepeinek, amelyet külföldi kutatók is
szívesen keresnek fel.
Nemcsak az angolszász antropológiai irodalom, hanem a néprajzi iro¬
dalom is elsősorban a hagyományos kérdésfelvetések és a , tradicionális
kultúra" iránt érdeklődik még ma is. A magyarországi érdeklődés alapja,
mint korábban már kifejtettem, a rokonságkutatás gondolatából következő
alapvető archaizálás, retrospektív érdeklődés. Az oroszországi etnográfia és
folklorisztika kiemelt figyelme a tradicionális kultúra iránt magyarázható a
kutatók személyes érdeklődésével, de azzal is, ahogyan ma Oroszországban
definiálódnak az ún. , északi őshonos kisnépek". A törvénykezési gyakorlat
meghatározza e népek státuszát: , őseik tradicionális megtelepedési terüle¬
tein élnek, őrzik tradicionális életmódjukat, háztartásukat és gazdálkodá¬
sukat, az Orosz Föderáció területén lélekszámuk nem éri el az 50 000 főt,
és önmagukat önálló etnikus csoportként határozzák meg"."? A definíció
kulcseleme a , tradicionális életmód, háztartás és gazdaság", amit tovább
értelmez: ,a kisnépek történelmileg kialakult létfenntartási gyakorlata,
ami őseik történeti tapasztalatán alapul a természeti környezet kiélése,
az önálló társadalomszervezet, a sajátos kultúra, a szokások és hiedel¬
mek megőrzése terén"."" Anélkül, hogy a definíciót hosszasan elemeznénk,
első olvasatra is egyértelmű, hogy tradicionális életmód nem képzelhető el
§1 Bár alkalmi kutatások korábban is voltak: Gray — Vakhtin - Schweitzer 2003.
§2 Lásd pl. Anderson, D. 1998; 2000; Humphrey 2002; Jordan 2003.
8 Zakon HMAO - Jugrü.
84 To.