fridzsider" lenne, amely érzéketlen a kulturális változásokra, és napjainkig
megőrzi az obi-ugor együttélés korának kultúráját, mint azt Jankó gondolta,
vagy pedig a 19. századi kulturális állapotokat, mint azt a magyarul olvasható
összefoglaló munkák sugallták.
Ez a hozzáállás a hantikról és a manysikról beszélve valójában a mai napig
meghatározó a magyarországi irodalomban. Ha a nagy összefoglaló műveket,
áttekintéseket vesszük alapul, akkor azt láthatjuk, hogy ugyan a történeti
változásokról mindenki megemlékezik, de az egyes népek áttekintésénél
szinte kizárólag archaikus jelenségekről esik szó, a mai életmód pedig mint¬
egy függelékként, általában külön fejezetben jelenik meg , új utakon" vagy
éppen , mai helyzet"" címszó alatt. Igaz ez akkor is, ha vannak a napjainkkal
foglalkozó, önállóan ennek szentelt művek is, amelyek szinte mindenhol
foglalkoznak a városi élettel, az ezzel kapcsolatos kérdésekkel, problémák¬
kal." Ellentmondás feszül tehát a hantikról alkotott archaizáló képünk és
aközött, hogy Szibériát ma már elsősorban ipari tájként kell értelmeznünk,
ahol az urbanizáció szintje kirívóan magas.
Tudni kell ugyanis, hogy Szibériában 1955 és 1975 között 800 új város
született.? A régióban az újonnan betelepülő, városi lakosság száma és a
teljes lakossághoz viszonyított aránya folyamatosan és exponenciálisan nőtt.
A hantik többsége által lakott Hanti-Manysi Autonóm Körzet - Jugra" lakos¬
sága az 1960-as évektől kezdve minden tíz évben másfélszeresére-duplájára
duzzadt, ami itt is elsősorban a városok lakosságának rohamos növekedését
jelentette, amint az jól látszik a következő táblázaton!"
1960 1970 1980 1990
lélekszám lezer fő) 189,6 | 271,1 616,1 | 1315,2
a 10 év előtti adathoz viszonyítva, százalékban 143% | 155% | 213%
a 30 év előtti adathoz viszonyítva, százalékban 694%