Seite 258 [258]
OCR
256 " A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME ni, sehol sem szól a hangszóró! Mert az eső, az bizony zuhog. [...] Úgyhogy »aratas«! Magunk vagyunk, és xcsendkx van. Azért csak idézőjelben, mert a tetőn úgy kopog, hogy beszélgetni csak kiabálva lehet(ne). Marad tehát az elmélyült munka..." (Naplóbejegyzés, 2007. augusztus 3., Ea Hiu) ,:/4 8-kor ébredünk. Egész éjjel esett, és most is zuhog, vigasztalanul. [...] A hangosbeszélő is második napja néma. Legyen is!" (Naplóbejegyzés, 2007. augusztus 4., Ea Hiu) Ahogy elállt azonban, a pünkösdi királyságnak azonnal vége lett. Ekkora már átköltöztünk az időközben felépült új házba ( VIII. színes kép és 15. kép), amelynek a trópusokon szokásos hosszú és nagy szellőzőnyílását — ahol a levegővel együtt a hang is szabadon beáramlik — asszisztensem deszkával fedte be. Ám minden hiába! , Hiába zárta le tegnap H deszkával kívülről a szellőzőrácsot, a hangszóró így is ránk ront hajnali 5 órakor, és kivédhetetlenül felébreszt bennünket. Ez a fiú tényleg a rendszer produktuma, mondja H, és igaza van. Ha már neki fel kell kelnie mindennap reggel 4-kor, hát ő is felébreszt, kegyetlenül és konokul mindenkit! A lényeg: semmiféle emberi jogod, privát szférád ne legyen, a rendszer kívülről-belülről impregnáljon. Akár akarod, akár nem, bejön a házadba utánad, és mint egy Panoah,? belebújik a testedbe, és belülről zabál fel. Pedig már nem is demokráciát követelek, csak egy kis emberséget. De nincs. »Jaj a legyőzötteknek!x K-nak még ebédkor mondom, hogy [...] AH jól kibabrált velünk, ígérete ellenére. Felhívja. Végül H már csak azt kéri tőle, hogy legalább halkabban bömböltesse. . . Erre az esti 5 órás szeánsz elmarad. . . Ki érti ezt? Es mi lesz holnap?” (Naplöbejegyzes, 2007. augusztus 11., Ea Hiu) Aztán kis idő múlva a cérna el is szakad. , Vasárnap van, ilyenkor még az Úristen is megpihent. De a hangszóró, az bezzeg nem! A forradalom napja van (1945, Viét Minh). Reggel 5 ota üvôlt 100 000 decibelen, frôcskôli, züditja rám a propagandát, a zenének nevezett zajförmedvényeket, majd élőben közvetíti a HCM [Hő Chi Minh] ékesszólási versenyt. Az 1950-es évekbeli vagy háborús filmekben szoktam ilyesmit látni-hallani. Hiába van becsukva minden ajtó-ablak, szinte kiesek az ágyból hajnalban. Tehetetlen dühömben most először elragadtatom magamat H előtt, és ököllel verem a falat. Nem tehetek róla. Én is ember vagyok, nem bírok mindig uralkodni magamon. Ez tényleg állatkínzás. Ezt tényleg azért találták ki, hogy — mint mpag T mondta egykor — megund egy idő után, és inkább beadd a derekad, mintsem hogy állandóan hallgasd. De most már sokadszor figyelem meg: ezzel az egész reggel el van szúrva. Hiába kelek fel az otthoni menetrendhez képest szokatlanul korán, ebédig épp hogy össze tudom szedni magam a korán kelés okozta sokk után. Úgy veszek megint nemes bosszút, hogy kimegyek, és magnóra rögzítem ezt a zajforrást is, most már sokadszorra. Itt jól hallható HCM [Hő Chi Minh] neve meg a Vietnámi Szocialista Köztársaság neve. 35 Panoah: a brú panteon talán legrettegettebb tagja, emberevő istenség, amely belebújik az áldozatába és elevenen falja fel. A ritka megszállottsági eseteket Panoah tevékenységének tulajdonítják.
