Page 252 [252]
13. kép. Dinh Hóng Hái magnóra veszi a kezében tartott kabóca hangját
rajta: felvesszük H kis ketyeréjével a csiszológép hangját (ehhez nem kell az
én jó flash-micróm!), pokoli, jól visszaad mindent. Majd további fényképeket
válogatok: hangosbeszélő, bádogtető (gyorsan lefényképezem, ehhez majd
hozzá kell rendelni egy esős fényképet kívülről -- a hangját, amikor dörömböl
a tetőn), tv, csettegő, most jut eszembe: kabócák, motorbicikli! És ki tudja
még, mi jön ehhez hozzá? Az ötlet persze szép, de rengeteg időt elvesz a fotók
összekeresése, a hiányzók megcsinálása, a powerpointos [... szöszmötölés],
pedig még meg se tanultam, majd BMT-ben...” (Naplobejegyzés, 2007. julius
10., Ea Hiu) (13. kép)
Ki gondolta volna, hogy a , ki tudja, még mi jön" jeligére egy nappal ké¬
sőbb akár humorosnak is felfogható újabb csattanós példát tudok felhozni:
, Végre eljött az avokádó-szezon. Néhány nap óta folyamatosan érnek, illetve
potyognak le, még féléretten — most már végre nem a bádogtetőre, amióta
egy nap H nagy dühösen felmászott a tetőre, és letörte azokat az ágakat,
amelyek miatt, illetve az amelyeken termő, idő előtt lepotyogó gyümölcsök
miatt nem tudtunk korábban aludni. Ennek már majdnem vége, bár épp tegnap
du. egy kb. 40 dkg-os példány ébresztett fel az álmomból, amint bombarob¬
banás-szerűen hullott a tetőre. H be is gyűjtötte rögtön..." (Naplóbejegyzés,
2007. július 11., Ea Hiu)