Seite 81 [81]
„FENT” ES „LENT”: A BRÜK ES „ZOMIA” I]. resz " 79
magasabb, mint Annamban. Sokan visszaköltöztek közülük keletre, amikor
a laoszi kormányzat az akkor építés alatt álló 23. számú gyarmati úton akarta
[robotban] dolgoztatni őket. És napjainkban a Viet Minh titkos bizottságai
zsarnokságának és elnyomásának kitett kha leu-knek hirtelen ismét eszébe
jutott, hogy ők valójában laosziak: laoszi kha testvéreikről mély érzelmekkel
beszélnek, és petíciókat adnak be, hogy Ichépone városához csatolják őket,
de készek lesznek azonnal vietnámivá válni, mihelyst az adóbeszedő meg¬
jelenik náluk. 4 kha leu-knek ez a kétkulacsos politikája a határ két oldalán
található falvak nagy számában is tetten érhető: az események függvényében
elég néhány pillanat a számukra ahhoz, hogy — szükség szerint — Annam vagy
Laosz lojális alattvalóivá váljanak. Az annami üllő és a laoszi kalapács közé
szorulva a kha leuk úgy vélik, hogy bármiféle eszköz megfelel nekik ahhoz,
hogy — a legkisebb árért — hasznot húzzanak ebből a veszélyes helyzetből.
A kha leuk országában nem annak van igaza, aki a legerősebb, hanem annak,
aki a legkevesebbet követeli. Márpedig az kétségen felül áll, hogy egész a
háborúig, főleg fiskális szempontból, a Ouáng Tri-beli hatóságok sokkal
megértőbbek és liberálisabbak voltak, mint a savannakhetbeliek" (Barthélémy
1947: 15-16; közzeteszi Vargyas 2000: 272-273, kiemelés — V. G.).
Ebben a lényegre látó, világos helyzetjelentésben szinte minden benne van,
amiről Scott beszél a könyvében (20099: félelem a hatalmukat , távolságcsök¬
kentő technikák" révén egyre inkább kiterjesztő államhatalmakkal való érint¬
kezéstől, előlük a földrajzi-politikai perifériára való visszahúzódás, az idegen
fennhatóság látszólag készséges elismerése, ugyanakkor az alóla való kibújás,
a periférián a személyes szabadsághoz, illetve a függetlenséghez való makacs
ragaszkodás, az ezek elérésére követett , kétkulacsos" politika stb. — azaz, hogy
újfent idézzük Scottot: , vonakodás, színlelés, dezertálás, látszólagos szol/
gálatkészség [...] tettetett tudatlanság [. . .] szabotázs stb.” (Scott 1985: XVII.)
Mindezeket a Barthélémy és mások által a múltból/múltban leírt stratégi¬
ákat, a , gyengék fegyvereit" saját gyűjtésem meggyőző erővel erősíti meg.
Fentebb már hivatkozott írásomban (2008a) a politikai identitás látszólag
teljes hiányáról, illetve annak könnyű változásáról árulkodó, ismétlődő brú
kijelentéseket (, bárki is jött ide uralkodni rajtunk, elfogadtuk a hatalmát")
elemezve, a megértés kulcsát két tényezőben láttam: egyrészt a brúk, illetve
általában a , hegylakók" társadalmi-politikai szervezetében, ahol a lokális
csoport vagy falu szintjén túl nincs semmiféle nagyobb átfogó politikai¬
adminisztratív egység (a , törzs" csak laza nyelvi-kulturális egység), s ahol
emiatt az identitás mindenekelőtt a leszármazási csoporthoz, a rokonsághoz,
illetve a közvetlen lokalitáshoz, a faluhoz kapcsolódik. Másrészt a thai/lao
típusú , feudális" politikai rendszerekre (muang) jellemző centrum-—periféria
viszonyban, ahol e két földajzi-hatalmi tér rugalmas és relatív viszonyban áll
egymással: ami centrum egy kisebb egységben, periféria egy nagyobban. Az
ilyen rendszerekben a periféria viszonylag nagy függetlenséggel rendelkezik,
feltéve, hogy elfogadja az őt meghaladó politikai egység fensőbbségét és