Seite 59 [59]
„FENT” ES „LENT”: A BRÜK ES „ZoMIA”: I. rész " 57
kell venni, hogy a vidék történelméről, még a nagyobb ällamalakulatokeröl
is, és különösen ezek demográfiai és etnikai összetételéről, illetve az itteni
lakosságnak a környező népekkel való kapcsolatáról gyakorlatilag egyáltalán
nincsenek adataink.
A brúk és „Zomia”
Térjünk rá ezek után a brúk etnikus történelmének részleteire, illetve az an¬
nak keretéül szolgáló földrajzi-történelmi-politikai kontextusra! Noha a brúk
még a közelmúltban is a közép-vietnámi hegyvidéken viszonylag elzártan
élő, többnyire önellátó életformát folytató népesség volt, elzártságuk a törté¬
netileg visszakövethető időkben csak viszonylagos volt.? Ez a tény földrajzi,
történelmi és geopolitikai okokkal magyarázható. Először is, a tengerpart és a
központi hegylánc, azaz a Vietnámi Kordillérák közötti földsáv Vietnámnak
ezen a részén a legkeskenyebb: helyenként alig haladja meg a 30 kilométert.
Terepmunkám színhelye, a brú vidék szíve, Khe Sanh, a tengerparti Döng
Ha-tól légvonalban mintegy 40, Hué-től, a vietnámi császárság fővárosától
pedig alig 150 kilométerre fekszik! Egy ilyen szűk földterületen az egyébként
egymástól viszonylagos elkülönültségben élő síksági és hegyi népek érint¬
kezése és egymásra hatása aligha elkerülhető. (hátsó előzék) Másodszor, itt
található a vietnámi hegyvidék három stratégiai fontosságú hágója" közül
az egyik, méghozzá a legalacsonyabb és a legkönnyebben járható: az Ai Lao
hágó," amely egyben a tengerpart és a Mekong völgye közötti legrövidebb
(kereskedelmi és hadi) utat jelenti. A brúk lakta terület tehát földrajzi szem¬
pontból stratégiai fontosságú. Ehhez a 20. században, a vietnámi háború
idején hozzájárult még egy politikai tényező is: itt hozták létre, a 17. széles¬
ségi fok mentén, a két Vietnámot elválasztó ún. , demilitarizált zónát", ami
a brúk lakta területet kettévágta: így ők lettek Észak-Vietnám legdélebbi és
Dél-Vietnám legészakibb etnikuma. (2. kép)
nyomukban Vargyas 2000: 149—152; 2002, 2008a); de a brú rituális és folklórműfajok
kétnyelvűségével (brú -- phu tai) kapcsolatban magam is felvetettem korábbi esetleges
laoszi történelmi hatások lehetőségét.
" Azitt következő történeti rész a Vargyas 2000, 2002 és 2008a-ban részletesen kifejtett
gondolatmenet összefoglalása. Ld. még Hickey 1982a, b.
4 Keo Nua: 722 m; Mu Gia: 591 m; Ai Lao 410 m tengerszint feletti magasság.
" Sadan 2010 nem véletleniil mondja, hogy ,,ami valakinek »hegy«, masvalakinek »domb«”,
s hogy , a hegyek is, akárcsak a hegyek és síkságok közötti különbségtétel, kulturálisan
konstruált és részben szubjektív kategóriák". A brúk egyébként is sokkal inkább a
hegyvidéki fennsíkon, mintsem a , hegyekben" laknak: falvaikat (ellentétben mondjuk a
hmongokkal) soha nem a hegycsúcsokra vagy a hegyoldalakba építik, hanem viszonylag
sík területekre.