Page 37 [37]
A BRÚK AZ IDŐBEN ÉS A TÉRBEN ® 35
a házassági szövetség funkcionálását megértse. Mindent egybevéve, ezek az
úttörő vietnámi írások nem elhanyagolhatóak, mert korai és alapvető infor¬
mációkat tartalmaznak, még ha a francia vagy az amerikai publikációkhoz
hasonlóan nem is mindent kell készpénznek venni belőlük.
A brúkra vonatkozó vietnámi etnográfiai leírások az 1970—80-as évektől
kezdve megélénkülnek. A célok, a módszerek és a témák immár ki vannak
jelölve; a , ván kiéuk" — mint Vietnám 54 nemzetiségének egyike — hivatalos
elismerését követően (Danh muc 1979) a brúk (itt is) színre lépnek, és rend¬
szeresen jelen lesznek a különböző anyagközlésekben és áttekintésekben.
Az etnográfiai anyag mennyisége folyamatosan nő, ám az elméleti feldolgozás
nem tart vele lépést; ideológiai és gyakorlati okok következtében a külföldi
publikációkat a vietnámi szerzők máig nem ismerik és használják, problé¬
maortentált kutatás gyakorlatilag nincs — a vietnámi etnográfia saját farkába
harapó kígyóra emlékeztet."
Ez a — vietnámi peresztrojka (Dői Mói) előtti és alatti — , szovjet" korszak
nagyjából saját terepmunkám idején, 1985—1989 táján zárul. A kutatásra két
, testvéri" szocialista ország tudományos együttműködésének keretében, a
Magyar Tudományos Akadémia és vietnámi testvérintézménye, a Vietnámi
Tarsadalomtudomanyi Akadémia k6zés vallalkozasaként keriilt sor:'° célja egy
viszonylag zárt, hagyományos, önellátó brú közösség holisztikus kulturális
antropológiai vizsgálata volt, hosszú időtartamú, résztvevő megfigyelés révén."
A kutatást egy közös vietnámi—magyar team végezte, fókuszában klasszikus
témák: társadalomszervezet és rokonság, önellátó mezőgazdaság, vallás és
samanizmus stb. álltak. Kutatásaink egy olyan társadalom képét rajzolták
fel, amely sok egyezést mutat más, kis léptékű, rokonság-elvű, indokínai
hegyi törzsek kultúrájával (égetéses-irtásos szárazrizs-termesztés, hasonló
anyagi kultúra, patrilineális leszármazás és agnátikus ágazati rendszer, a falu
szintjét meg nem haladó politikai struktúra, általános hiedelem az emberek
sorsát befolyásoló természetfölötti lényekben /, szellemekben/istenségekben"",
sámánizmus, stb.); de amely a társadalmi élet, a vallás és a mentalitás szintjén
fontos idioszinkráziákat mutatott (aszimmetrikus házassági szövetség, a , fe¬
leségadók" és , feleségkapók" csoportjainak kiemelt fontossága a társadalmi
55 A téma bővebb tárgyalásához Id. Vargyas 2000: 106—120.
16 A szovjet típusú kelet-európai (és ázsiai) országokban a tudományos kutatás, az egyetemi
oktatás és a közművelődési célokra történő múzeumi megőrzés egészen a közelmúltig
(vagy még jelenleg is) szét volt/van választva egymástól; mindegyik saját intézmény¬
rendszerrel rendelkezik. A kutatás az Akadémia égisze alatt zajlik, ahol az Akadémia
egy de facto Tudományos Kutatásügyi Minisztérium szerepét játssza, amelynek ke¬
retein belül minden tudományágnak megvan a maga kutatóintézete (a francia CNRS
, laboratóriumaihoz" hasonlóan). Jóllehet az egyetemek és a múzeumok is végez(het)
nek kutatást, az nem számít elsődleges tevékenységüknek.
Összesen 18 hónap terepmunkánkat (ebből 10 hónapot 1987—88-ben egyetlen alkalom¬
mal) két ikertelepülésen, Cóc és Döng Cho falvakban (Huóng Linh járás), Khe Sanh
(Huóng Hoá) városka közelében, Ouáng Tri tartományban végeztük.
=