Page 36 [36]
34 5" A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME
N. 20129:" a francia időszak alatt egyetlen vietnámi szerző által írt mű sem
született a brúkról. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet a , dél-vietnámi /ameri¬
kai színtéren is: mindössze egyetlen propagandisztikus mű látott napvilágot
vietnámi szerző tollából. Nguyőn T. D. (1972) számtalan fotó kíséretében az
amerikai hadsereg látványos mentőakciójáról tudósít részletesen, amikor is
— a háború alatt és ahhoz kapcsolódóan — 2500 brút telepítettek át légihídon
Quang Tri-b6l Darlacba (ma Dak Lak) 1972-ben, s ez jó alkalom rá, hogy egy
bevezető erejéig kitérjen az addig figyelemre nem méltatott brúk történelmére
és kultúrájára. A laoszi oldalon hasonlóképp hiányoznak a helyi etnográfusok
által írt publikációk: , A dél-laoszi nemzetiségeket, ellentétben a Közép-VI¬
etnámban élőkkel, nem tanulmányozták behatóan [...] nagy részükről máig
nem született leírás" (Phinith 1994: 63; saját fordítás).
„Eszak-Vietnämban” azonban az 1960-as évek óta a vietnámi etnográfia
egy befolyásos szereplőkből álló teljes generációja tevékenykedik (Vuong,
H. T. 1963; Mac, D. 1964; Phan, H. D. 1964, 1975/1998). A szereplők Szovjet¬
unióban tanult hivatásos etnográfusok, ami magyarázattal szolgál politikai és
tudomanyos indoktrinacidjukra, ,,az ősi társadalom", a , társadalmi evolúció"
és más hasonló elméleti kérdések iránti érdeklődésükre, történelmi megkö¬
zelítésmódjukra, illetve a szovjet típusú , látogató" terepmunkamódszerek
iránti előszeretetükre: , hosszú időtartamú, résztvevő megfigyelésen és a
helyi nyelvek ismeretén alapuló kutatások helyett [...] a vietnámi kutatások
és publikációk többnyire néhány napos vagy hetes terepmunkán, kétnyelvű
adatközlőkkel folytatott interjúkon és felületes megfigyeléseken alapulnak"
(Vargyas 2000: 106-107, sajat forditäs).
A politikával való nyilvánvaló összefonódásuk ellenére is"" munkásságuk
egy új tudomány alapjait rakja le; írásaik az első , helyi" etnográfiai írások a
brúkról. Legnépszerűbb témának a brúk alcsoportjai, egymáshoz való köl¬
csönös viszonyuk, a népelnevezések, etnohistóriájuk és általános kulturális
vonásaik számítanak; e témák a vietnámi szakirodalomban újra meg újra
felmerülnek azóta is. E tekintetben Phan H. D. érdeklődése a brú közötti
aszimmetrikus házassági szövetség (alliance matrimoniale de mariage / mar¬
riage alliance) iránt egyedülállóan modern kérdésfelvetés, ami szinkronban
van saját korának nemzetközi tudományos diskurzusával. Csakhogy politikai
indoktrinációjának köszönhetően nem ismeri (vagy idézi) Lévi-Strauss művét,
illetve az elméleti szakirodalmat, terepmunkája pedig túl felületes ahhoz, hogy
3 A francia kutatóintézményekben (pl. École Francaise d"Extréme Orient) hosszú ideig
, numerus clausus" volt érvényben a vietnámi munkatársak alkalmazására: 1929-tól
váltak alkalmazhatóvá mint , asszisztensek", majd 1939-től mint , tudományos mun¬
katársak".
4 PhanH. D. például a Hanoi Nemzeti Egyetem rektorhelyettese, majd rektora 1977—1988
között, a Tôrténelem Tanszék (1971-75), illetve a Néprajzi Intézet (1986—88) tanszék- és
intézetvezetője. A vietnámi antropológia történetéhez Id. Nguyen, P. N. 2012; Nguyén,
V. S. 2019.