Page 25 [25]
A BRÚK AZ IDŐBEN ÉS A TÉRBEN ® 23
nyugati tai" csoport (2015-ben 218 108 fő); rajtuk kívül a Keo Nua/Nape hágó
környékén kis ,,kri-mol” (,,vietic’’) és , kam tai" nyelvű néptöredékek, akik
a közelmúltban még vadász-gyűjtögető életmódot folytattak (Chamberlain
2018b). A térség lakói továbbá Vietnámban a mon-khmer nyelvű és égetéses¬
irtasos szarazrizs-termesztést folytató pakoh-k/pahik, illetve — a brúkhoz
hasonlóan — a vietnámi-laoszi határ két oldalán élő tau-oi-ok és katangok
(Dang N. V. et alii 1984: 109-112).
Bru etnikai-nyelvi alcsoportok, demografia
A»
Nyelveszeti szempontböl a „brü-sö” nyelvek a mon-khmer (ausztro-äzsiai)
nyelvek „katuic” ágába tartoznak, és nem tévesztendők össze a kambodzsai
brou/braókkal, akik nyelve ugyanezen nyelvcsalád másik, ,, bahnaric" ágába
tartozik (Matras-Iroubetzkoy 1983; Baird 2020), illetve az indiai brúkkal,
egy tibeto-burmai etnikai-nyelvi csoporttal, amely a Chittagong hegyekben,
Tripura és Mizoram államokban él (Puia 2018). Nyelvészeti és geopolitikai
okok miatt a brúk viszonylag korán, az 1960-as évek elején a figyelem közép¬
pontjába kerültek. Mára a Vietnámtól Thaiföldig huzödö „katuic” nyelvekre
és dialektusokra könyvtárnyi - leíró és történeti-összehasonlító — nyelvészeti
irodalom áll rendelkezésünkre, ami messze felülmúlja az antropológiai írások
számát. Tekintettel azonban arra, hogy csak ritkán tartalmaznak etnográfiai,
illetve szociokulturális adatokat, kívül esnek jelen áttekintés fókuszán.?
Ami antropológiai szempontból fontos, az az, hogy , a katuic nyelvek
változatossága a laoszi Salavan és Sekong tartományokban, illetve a velük
határos vietnámi határvidéken a legnagyobb, ahol patchworkszerű kis etnikus
közösségek bonyolult hálózatát képezik" (Sidwell 2009: 87), illetve hogy ezek
a nyelvek dialektusláncokban léteznek, amelyeknek nincsenek világosan
meghúzható határai; ez a tény a mindenki számára elfogadható etnikai-nyelvi
csoportosítást gyakorlatilag lehetetlenné teszi. A , nyugati-katuic" alcsoporton
belül a két nagy dialektuslánc egyike, a brú , a laoszi Salavan tartomänytöl
északra és északkeletre húzódik, Savannakhet, Kammuan és Bolikhamsai
tartományokon keresztül, átnyúlva egyben a vietnámi és a thaiföldi határo¬
kon túlra is. E nyelveket számtalan lokális és dialektusnévvel nevezik meg"
(Sidwell 2005: 11). Végezetül , a brúval közeli rokonságban áll a ső, amelyet
Laoszban 102 000-en, Thaiföldön pedig 55 000-en beszélnek" (Sidwell 2005:
12) (2. kép).
Jelen keretek között nincs lehetőség az etnonimák bonyolult mozaikjat
részletes elemzés tárgyává tenni. Az esszencializálás veszélyének tudatában,
nem megfeledkezve Keyes megjegyzéséről, mely szerint az etnikai csoportok
? További adatokért Id. Sidwell 2005, 2009; Choo 2010.