Page 22 [22]
20 " A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME
in China and Vietnam", 2006—2008) keretében, külső társult szakértőként
közel húsz év után újra terepmunkát végezhettem Vietnámban a brúk között.
Jelen kötet etnográfiai írásai már többnyire a Dák Lák tartományban végzett
kutatás anyagán alapulnak. Az egyedülálló lehetőségért ezúton is köszönetet
mondok Chris Hann professzornak, az intézet igazgatójának.
Ugyanilyen fordulópontot jelentett életemben a 2017-es év, amikor dr.
Őry Csaba vietnámi nagykövet úrnak, kedves barátomnak köszönhetően
megindultak vietnámi fotókiállításomnak és Dacolva az elkerülhetetlennel c.
könyvem vietnámi fordításának a munkálatai. A projekt másfél év leforgása
alatt négyszeri látogatás, három kiállítás, egy 434 oldalas könyv, számos
előadás és egyéb esemény formájában realizálódott. A kötetet záró írást,
beszámolómat a vietnámi vállalkozásról azért is választottam epilogusnak
a könyv végére, mert ezt a másfél évet több mint három évtizedes vietnámi
tevékenységem megkoronázásának tartom. És ha egy üzlet beindul: mialatt
e sorokat írom, már zajlanak második vietnámi könyvem fordítási munkái,
ezúttal Szojka Szilvia főkonzul asszony (Ho Chi Minh City) gondoskodá¬
sának köszönhetően.
Vietnámi kollégáimat és partnerintézményeimet részletesen bemutattam
az epilögusban. Ez felment az alól, hogy itt újra kitérjek mindegyikükre. Két
kollégát és barátot mégsem tudok említés nélkül hagyni itt is: Dinh Hőng
Hái-t és Giap Thi Minh Trang-ot. Az elmult masfél évtizedben ők tették a
legtöbbet azért, hogy Vietnámban sikereim legyenek. Nem tudok elég hálás
lenni nekik ezért.
A köszönetmondás nem lenne teljes, ha a hozzám legközelebb állókat,
családomat, feleségemet, gyermekeimet, unokáimat, menyemet és vömet ki¬
hagynám belőle. Most sem tudok mást mondani, mint 2000-ben és 2008-ban:
a legnagyobb köszönettel nekik tartozom, a legtöbb szeretetet és támogatást
tőlük kaptam, mint ahogy a legtöbb hiányt is nekik okoztam örökös távollé¬
teimmel, szakmai pályafutásomat a családi élet elé helyező Eletformammal.
Budapest, 2022. március idusán