jobb megértését segítik elő. , És a megafon megszólal. .. Nem menekülhetsz!
Személyes jegyzetek terepmunkámról (2007)" című írásom az ideológiai
elnyomás egyik, napi zajforrásként megnyilvánuló eszközéhez, a falubeli
hangszóróhoz kapcsolódó , élményeimet" illetve az elnémíttatásáért folytatott
küzdelmeimet tárgyalja. A tanulság belőle az, hogy a terepmunka-körülmé¬
nyeket és -szabályokat megpróbálhatjuk ugyan megkerülni vagy magunk
felé hajlítani, a rendszer ideológiai lényegével szembeni fellépés azonban
eleve bukásra van ítélve.
„A »tigrisbörös etnogräfus«” az egyedüli frâs a kôtetben, amely 1985—1989¬
es terepmunkäm élményein alapul. A Rusztaveli Párducbőrös lovagjára?
hajazó cím önirónia: összeütközésem a falubeliekkel az elejtett tigris bőréhez
kapcsolódóan tragikomikus történet, amely a keserű tapasztalat ellenére is
megvilágító erővel járt a brúk döntéshozatali mechanizmusainak, személyközi
összeütközéseket és társadalmi kríziseket kezelő stratégiáinak a megértésében.
Az utolsó blokk 2007-es terepkutatásomra alapozva a brúk közötti kulturális
— többnyire vallási — változást mutatja be néhány írásban. A , Photoshopolt
ősök" egy Vietnámban a 2000-es években ipari méretekben folyó jelenséget,
régi fotók digitalizálását és visszamenőleges photoshopos manipulálását
vizsgálja, végső kérdésként arra koncentrálva, hogy az így átalakított, , meg¬
nemesitett” fotok hogyan hat(hat)nak a brik identitasara.
Az , Áttelepített ősök. Vallásos változások a közép-vietnami brúknál. Egy
kutatás tanulságai" rövid, de átfogó összegzés 2010-ből, amelyet nem sokkal
terepmunkamrol valé hazatérésem utän jelentésként kellett elkészitenem a
hallei Max Planck Intézetnek.
A , Kávéskert és rizslélek-virág. Vallási színlelés és/vagy szimbolikus
emlékezés a Dák Lák tartománybeli brúk között" tanulsága, hogy a több
írásban részletezett, rendkívül korlátozott terepmunka-körülmények elle¬
nére is lehetséges — a házhoz láncolva — fontos etnográfiai témákat találni.
A kávéskertbeli virág a korábbi rizsistennőre való emlékezés szimbolikus
formájaként a kierőszakolt kulturális változás pszichológiai nehézségeire,
egyben a brúk által eddig megtett út fájdalmaira utal.
Végezetül a kötet címadó tanulmánya, , A mangó és a megértés édes
örömei. Egy gyöngyszem a brú beszédetnográfia kincsestárából" újfent a
reflexív terepmunkához és a megértés folyamatához visz bennünket vissza.
Egy költői formula lefordításához nem csak a teljes kulturális kontextus is¬
meretére van szükség, botanikai ismeretekkel is rendelkeznünk kell, és még
akkor is — egy nem várt emocionális krízist követően — csak a , véletlenek
szerencsés egybeesése" (serendipity) az, ami a kutatást kilendíti a holtpontról.
A könyvet epilógusként a magyar szakmai tudományosság számára írt jelentés
zárja, amely vietnámi fotókiállításaimhoz, illetve vietnámi nyelven megjelent