egy olyan szintézis, ami az angol irodalomban újdonság: azzal
az igénnyel íródott, hogy mindent összegyűjtsön és egybegyúr¬
jon, amit ennek a területnek a kiterjedéséről, klímájáról, népes¬
ségéről, vallásáról, kultúrájáról tudni lehet. Ezt méltatják az
orosz kutatók is, köztük az orosz népkarakterológiával is fog¬
lalkozó irodalmárok, akik újabban az irodalomtörténet nagy
hiányosságának tartják, hogy Miltonnak ez a műve elkerülte az
irodalomtörténészek figyelmét, s korábban csak történészek
foglalkoztak vele.
Milton Moszkóviájából eddig magyar nyelven csak néhány
részlet volt hozzáférhető Dávidházi Péter fordításában, a teljes
művet most először ültették át magyarra. Emiatt a Moszkóvia
rövid története nem volt jelen a köztudatban. Bár a történeti
ruszisztikai irodalomban található néhány utalás az opusra, s
Szenczi Miklós is publikált róla, ": mindeddig csak szűk szakmai
körben volt ismert. Igaz, Milton új ismereteket nem közöl, de
érdekes összefoglalást ad, az pedig figyelemre méltó, hogyan
viszonyul egy angol politikus-író — s általában az angol közvé¬
lemény — a 17. században egy távoli, eltérő politikai berendez¬
kedésű országhoz, annak lakóihoz, gazdasági életéhez. Ha a
történetileg is érdekes angol öntudat megnyilvánulásaitól el is
tekintünk, a Milton-kutatásban ezzel a fordítással új lehetőségek
tárulnak fel mind az irodalmárok, irodalomtörténészek, mind
pedig a szélesebb olvasóközönség előtt.
Hogy ki mit talál leginkább érdekesnek a traktátusból, mi
fogja meg a fantáziáját, milyen összefüggéseket fedez fel akár
43 EJeHa HukoJlaeBHa UepHo3émosa: ,, cmopua Mocxoeuu” Munomona.
Y ucmoxoe mudonoeemoı 0 Pycckom xapakmepe, 2009. https://cyberle¬
ninka.ru/article/n/istoriya-moskovii-miltona-u-istokov-mifologemy-o-russ¬
kom-haraktere (Letöltes: 2023. december 20.)
44 Lásd Péti Miklós utószavát. Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet Szenczi
Miklós Milton on Russia című írására: The New Hungarian Ouarterly, 1967,