Page 124 [124]
ki tudja inkább befolyásolni az orosz külpolitikát. Ezért vállal¬
ja magára a litvánok és oroszok közti közvetítést a császár, s így
kerül Moszkvába követként Sigismund Herberstein (1486-1566),
akinek Oroszország-leírása" századokra meghatározza Európa
Oroszország-képét. Szintén békeközvetítőként tárgyal IV. Iván¬
nal a livoniai habort alatt Antonio Possevino (1533-1611) pápai
legatus, aki tovabbfinomitja ezt a képet, és megcáfolja azt a
korábbi irományokban általános véleményt, mely szerint a nyu¬
gatról terjedő reformációval szemben a jámbor, istenfélő pravo¬
szlávok - akikkel könnyű a pápa főségét elismertetni — a kato¬
likus egyház igazi támaszai.
Ha végignézzük, mit írnak Oroszországról az idők folyamán,
azt látjuk, hogy a szerzők a legkorábbi időktől kezdve merítenek
egymás munkáiból. Így van ezzel Sigismund Herberstein is, aki
1516-1518-ban &s 1526-1527-ben jart III. Vaszilij birodalmában a
Habsburgok követeként, s 1549-ben jelentette meg utazásairól
írt könyvét Rerum Moscoviticarum Commentarti címmel.
Könyvében már ő maga is felsorolja forrásait, Nicolaus Cusanus
és Anton Wied térképét, Paolo Giovio, Ioannes Fabri műveit,
Matthias Michowia értekezését, Alberto Campense levelét és
Sebastianus Münster kozmográfiáját." A krajnai születésű, szláv
környezetben felnövő diplomata ráadásul értett oroszul, így
lényegesen több információhoz juthatott Oroszországban, mint
a tolmácsoknak kiszolgáltatott idegenek. Utazásai során rész¬
letes feljegyzéseket készített, első útja alkalmával orosz évköny¬
vekhez is hozzájutott, de később is folyamatosan nyomon kö¬
vette az oroszországi eseményeket. Feljegyzéseihez széles körben
hozzá lehetett jutni: a bécsi kiadás után műve csak a 16. század¬
10 Els6 kiadasa: Rerum Moscoviticarum Commentarti Sigismundi Libert
Baronis in Herberstain, Neyperg & Guettenhag, Viennae, 1549.
u Curnu3myHy l'epôepmreñx: 3anucku o Mockoeuu, Mocxga, W37-B0
Mocxk. yH-Ta, 1988, 55.
122